A halászati őr jogairól

Így év vége felé közeledve az összegyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy a halászati őrök és a horgászok közötti jó együttműködés elősegítése céljából nem árt ismertetni a halászati őrök jogszabályban foglalt intézkedési jogosultságait. Főként annak tükrében, hogy a tavalyi évhez képest a Szövetség által haszonbérelt halgazdálkodási vízterületek száma jelentősen megnövekedett, és olyan vízterületek is kerültek a Szövetség kezelésébe, melyeken korábban a Körösi Halászati Szövetkezet volt a halgazdálkodásra jogosult.

A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége által haszonbérelt, mintegy 61 halgazdálkodási vízterületen immáron 12 fő főállású, alkalmazásban lévő, rendészeti jelvénnyel és szolgálati igazolvánnyal rendelkező halászati őr teljesít halőrzési feladatokat. Munkájukat számos, szintén rendészeti jelvénnyel és igazolvánnyal rendelkező halászati őr segíti, akik önkéntes munkájukkal támogatják a halászati őrzést és a vizek rendjét.

Az „új” vizeken a tapasztalatok szerint az előző években más volt a halőrzési koncepció, mert a Szövetség halászati őrei által ezeken a vizeken ellenőrzés alá vont személyek nem minden esetben értették a „hirtelen” megváltozott halászati őri hozzáállást, és talán túlzottan szigorúnak is ítélték meg a velük szemben alkalmazott intézkedést.

A félreértésekre elsősorban az adhat okot, hogy a horgászok jó része nincsen tisztában azzal, hogy a halászati őrzés körülményei megváltoztak, a halászati őrök hatásköre kibővült.

Érdemes tudni, hogy a halászati őrnek, mint rendészeti feladatot ellátó személynek a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) vonatkozó rendelkezései mellett az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: rendészeti törvény), valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben (a továbbiakban: szabálysértési törvény) foglaltak adják az alapot a halászati őri ellenőrzés során gyakorolt jogokhoz.

Nézzük meg tehát, hogy a halászati őr a Hhvtv. szerint milyen jogosultságokkal rendelkezik akkor, ha ellenőrzést tart a vízen vagy a vízterület partján.

A halászati őr jogosult:

  • azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
  • a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
  • a kifogható mérettartományon kívüli (méreten aluli vagy felüli), a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében a Rendészeti törvény szerint elvenni (pl. halászati szakértői vizsgálat céljából),
  • horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a halgazdálkodásra jogosultnak haladéktalanul megküldeni.

A halászati őr az az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elveheti attól a személytől, aki

  • tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik (ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát),
  • nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,
  • kíméleti területen horgászik vagy halászik,
  • tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,
  • védett hal egyedét kifogja,
  • általános tilalmi időben horgászik vagy halászik,
  • a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi, vagy
  • a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja.

A fenti jogosultságokon túl a rendészeti jelvénnyel és szolgálati igazolvánnyal rendelkező halászati őr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni, azaz olyan halgazdálkodási vízterületen is folytathat ellenőrzést, amelynek nincsen halgazdálkodásra jogosultja (területi jegy kibocsájtója).

A halászati őr az előbb taglalt jogain kívül az intézkedés során a rendészeti törvény szerint

  • az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert vagy vegyi eszközt alkalmazhat,
  • a jogellenes cselekményen elkövetésével tetten ért (pl. jogosulatlan horgászat/halászat) személyt, ha nem igazolja személyazonosságát a rendőrhatóság kiérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatarthatja,
  • a jogellenes cselekmény elkövetésével tetten ért személytől az elkövetéshez használt bizonyítékként felhasználható eszközt a rendőrségnek, a halgazdálkodásra jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti,
  • a jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosító adatait, lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezelheti (jegyzőkönyvbe rögzíti),
  • a jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát, csomagját és járművét átvizsgálhatja, valamint járművét feltartóztathatja abban az esetben, ha feltételezhető, hogy abban jogellenesen megszerzett dolog (nem feltétlenül kell horgászathoz, vagy halászathoz kapcsolódnia) található.

A halászati őrök kötetlen munkarendben végzik feladatukat, ezért ellenőrzés céljából bármelyik napszakban, a Szövetség bármelyik vízterületén kérhetik a halfogásra jogosító okmányokat, és a horgászathoz, halászathoz kapcsolódó egyéb intézkedési jogosultságaikat érvényre juttathatják.

A szabálysértési törvény vonatkozó rendelkezései lehetőséget biztosítanak a halászati őrnek helyszíni bírság kiszabására

  • ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot elkövető személlyel szemben
  • a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályait megszegő személlyel szemben
  • tiltott fürdést megvalósító személlyel szemben
  • számszeríjat, szigonypuskát a jogszabályban meghatározott rendelkezésektől eltérően vagy jogszabályi tiltás ellenére használó személlyel szemben
  • a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggésben elrendelt általános vadászati, halászati, legeltetési tilalmat megszegő személlyel szemben
  • azzal szemben, aki vízilétesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg
  • azzal szemben, aki a szennyvíz vagy a szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy szennyezését okozhatja
  • azzal szemben, aki az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védőterületére, védőidomára, védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy a védőterületet, védőidomot, védősávot érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlan-használatot gyakorol.

Mint az látható, az új halgazdálkodási jogszabály, a rendészeti, valamint a szabálysértési törvény igen széles jogkört biztosít a halászati őrök számára. A horgász-, és halásztársadalomnak szükséges tudni, hogy mi várhat rájuk a vizeken, vízpartokon abban az esetben, ha halászati őri ellenőrzés alá vonják őket horgászat, halászat közben.

Természetesen a horgászt vagy a halászt az igazoltatás során is megilleti az emberhez méltó bánásmód, a megfelelő hangnem, a jogszerű és szakszerű intézkedés lefolytatása, a korrekt tájékoztatás. Ezzel szemben a horgász részéről is elvárható az együttműködő magatartás az ellenőrzés során.

Fontos tudni, hogy a halászati őr a Hhvtv.-ben foglalt jogsértő cselekmények tekintetében a helyszínen bírságot nem szabhat ki, az általa készített jegyzőkönyveket a Szövetség vezetése megvizsgálja, majd továbbítja az elkövető lakóhelye szerinti illetékes halgazdálkodási hatóság felé, ahol a halgazdálkodási felügyelő döntést hoz a jegyzőkönyv alapján.

Helyi horgászrend megsértése esetén a jegyzőkönyv a Szövetség fegyelmi bizottsága elé kerül, aki dönt arról, hogy a jegyzőkönyv alapján az ellenőrzés alá vont személyt írásbeli figyelmeztetésben részesíti, vagy a területi jegy bevonása mellett bizonyos időtartamra eltiltja a Szövetség vizein történő horgászattól.

A fegyelmi bizottság olyan esetben is hozhat elmarasztaló döntést, amelynek során nem feltétlenül a helyi horgászrend került megsértésre, de indokolt az elkövető felelősségre vonása Szövetségi szinten is (pl. tiltott módon történő horgászat, vagy az intézkedés lefolytatásának akadályozása).

Ne feledjük, a halászati őr rendészeti feladatot ellátó személyként büntető jogi felelősségének tudatában végzi feladatát, ezért sohasem a megfélemlítés, a horgászokkal való kiszúrás, vagy az erődemonstráció vezéreli tetteit, azonban a jegyzőkönyv felvétele soha nem történik ok nélkül.

A halászati őrök fő célja – megnövekedett jogkörük kihasználásával – a Szövetség érdekeivel összhangban az, hogy a KHESZ kezelésében lévő vizek partján rend legyen, ennek eredményeként a jogkövető módon szabadidejüket eltöltő horgászok, halászok elégedetten, élményekkel gazdagabban távozzanak a vízpartról, és a szórakozásukat károsan befolyásoló „tilosban járók” eltűnjenek a vizekről, szem előtt tartva azt, hogy a vizek élővilága folyamatosan megújulhasson, fajgazdagsága megmaradjon.

Bízunk benne, hogy a fentiek ismeretében elkerülhetők lesznek azok a szituációk, melyek a horgászok és halászok részéről ellenérzést válthatnak ki az ellenőrzés során, és kialakul egy olyan kapcsolat, melyben a horgászok, halászok és a halászati őrök egymást segítve tisztítják meg vizeinket azoktól, akik nem a „játékszabályok” szerint végzik tevékenységüket, bosszúságot okozva ezzel a jogkövető állampolgároknak, és a Szövetségnek egyaránt.

*A fotókat a képeken szereplő személyek hozzájárulásával közöljük.

Cikk: Székely Tibor