A horgászvizsgáról általában

Horgászvizsga jelentkezési lap letölthető az alábbi ikonra kattintva:


A horgászvizsga kötelezettsége már a az 1997. évi XLI. törvény (halászati és horgászati törvény) előtt is fennállt, mivel az azt megelőző törvényerejű rendelet is előírta. Az 1992-es évet megelőzően a horgászvizsga anyaga a MOHOSZ szakértői által került összeállításra és valamennyi horgászegyesület vizsgáztatta a nála jelentkező leendő horgászokat. A sikeres vizsgát az egyesületi tagsági igazolványokba igazolták a "Horgászati alapismeretekből beszámolt" szövegű bejegyzéssel. Az 1992-es évtől a horgászegyesületek, vizsgabizottságok által vizsgáztatott kezdő horgászok már állami vizsgabizonyítványt kaptak, ekkor még minden egyesület működtethetett vizsgabizottságot. Az 1997. évi XLI. törvény és végrehajtási rendelete szerint állami horgászvizsgát a halászati hatóság által - az illetékességi területén - kijelölt szervezetnél, vizsgabizottságnál lehetett tenni 2013. szeptemberéig. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a megyei halászati felügyelő kijelölte a vizsgáztatásra jogosult egyesületeket, szervezeteket, vagy központilag szervezett különböző székhelyű vizsgabizottságokat, amelyek munkáját közvetlenül a halászati hatóság irányította. A horgászvizsga díjtétele 2004. évtől 1000 Ft volt, majd  a 2012. július első napjaiban megjelent 63/2012 (VII.2) VM rendelet rendelet szerint 2012. augusztus 1-től 3500-Ft-ra emelkedett, amit a vizsga kezdete előtt a helyszínen kellett befizetni.

A 2013. szeptember 1-én hatályba lépett halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és annak 2014. január 1-én hatályba lépett végrehajtási utasítása (133/2013. VM rendelet) a horgászvizsgákkal kapcsolatosan néhány ponton változásokat határozott meg. Az új halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendelete előírásai megváltoztatta a horgászvizsgáztatás bizonyos feltételeit (például a vizsgabizottságok lehetséges összetételét, a vizsga rendszerét). 

A vizsgáról általánosan
A hatályos törvényi szabályozás szerint, aki egész évben, állami horgászjegy birtokában horgászni kíván és a horgászvizsgát eddig nem tett, illetve horgászvizsga letételét nem tudja igazolni (illetve nem tudja bemutatni korábbi érvényes állami horgászjegyét) állami horgászvizsgát kell tennie. Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, vagy az általa horgászvizsga lebonyolítására megbízott szervezet által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. 

Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni: a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról; a hazánkban élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről; az alapvető horgászmódszerekről; a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról; a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól; a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről; a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról; az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről; a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről; a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint a horgászetikáról.

A horgászvizsgát az illetékes megyei kormányhivatal által vizsgáztatás lebonyolításával megbízott szervezetnél lehet tenni az előre meghatározott és meghirdetett időpontokban. (Békés megyében a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége) . A sikeres vizsgázó állami vizsgabizonyítványt kap, melyet célszerű otthon megőrizni (vízpartra nem kell vinni!), mivel ez az okmány a mindenkori állami horgászjegy kiváltásának egyik alapokmánya, alapfeltétele. Ha valaki néhány évre felhagy a horgászattal, és azt követően ismét horgászni kíván akkor a vizsgaokmány bemutatásával (vagy korábbi érvényes állami horgászjegyének bemutatásával) tudja igazolni állami jegy váltási jogosultságát.

Horgászvizsga díja (2017):

  • 10. életév betöltésétől a 18. életév betöltéséig: 1.000 Ft
  • 18. életév betöltésétől: 3.500 Ft

Horgászvizsgára minden, a jelentkezés napján - a fentiek alapján - 10. életévét betöltött cselekvőképes személy jelentkezhet.tehát a vizsga a hatályos jogszabály szerint kizárólag 10 éves életkor beltöltésétől tehető.

FIGYELEM:  Amennyiben a horgászvizsgára jelentkező személy a vizsgára jelentkezés napján még nem töltötte be a 14. életévét, abban az esetben a vizsga megkezdése előtt köteles bemutatni a vizsgabizottságnak a törvényes képviselője által – a horgászvizsgán történő részvételhez – adott hozzájárulást. A vizsga a hozzájárulás hiányában nem kezdhető meg.

A vizsgára való felkészülést a törvényi, rendeleti előírások és erre építő kiadványok segítik. A vizsgára felkészítő anyag weblapunkról letölthető ( letölthető tananyag menüpont alatt )

Horgászvizsgával kapcsolatos jogszabályi előírások

HhvTv. 40. §

(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal,más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.
(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(5) A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.

Vhr. 21. § (1) Állami horgászvizsgát a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság köteles negyedévente legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni.
(2) A kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely
a) valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása,
b) belső működési szabályzatában olyan horgászvizsga bizottságot hoz létre, amely legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll,
c) a bizottság tagjainak halgazdálkodási ismereteit a 32. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel vagy társadalmi halőri illetve halászati őri vizsgával igazolja.
(7) A horgászvizsgáztatás részletes szabályzatának elkészítéséről, a horgászvizsga felkészítő anyagáról a minisztérium a NÉBIH bevonásával gondoskodik.
(8) A vizsgalapot a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.
(9) Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
a) a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
b) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;
c) az alapvető horgászmódszerekről;
d) a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;
e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;
f) a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;
g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;
h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;
i) a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;
j) a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint

k) a horgászetikáról.
(10) A sikeres állami horgászvizsgát követően, a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az 5. mellékletben foglalt tartalmú állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.
(11) A kiadott állami horgászvizsga bizonyítványok adatait a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága a NÉBIH által meghatározott forma szerint rögzíti.
(12) Elvesztett vagy megsemmisült állami horgászvizsga bizonyítvány pótlására állami horgászvizsga bizonyítványt a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága jól olvasható másolat bemutatása vagy állami horgászjegy bemutatása esetén megismételt vizsga nélkül is kiállíthat.

Ajánlott irodalom:

  • Horgászvizsgára való felkészülést segítő tananyag - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
  • Láda Gáspár, Zellei Ágnes, Kovács Norbert - Amit a horgásznak tudnia kell - Horgászati alapismeretek kezdő horgászok részére (MOHOSZ, 2011.)
  • Pintér Károly - Horgászati alapismeretek (Agroinform Kiadó, 2005)
  • Harka Ákos, Sallai Zoltán - Magyarország halfaunája (Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szarvas, 2004)
  • Pintér Károly - Magyarország halai (Akadémia Kiadó, 2002)
A fenti kiadványok a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége irodájában megvásárolhatók.
Javasoljuk továbbá webalpunk Horgászvizsga menüpontjában elhelyezett letölthető tananyagok elsajátítását:
  • Horgászvizsgára való felkészülést segítő tananyag - Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
  • Őshonos halfajok képekkel
  • Védett halfajok képekkel
  • Idegenhonos halfajok képekkel
  • Tilalmi idők és méretkorlátozások táblázata