A vizek általános veszélyiről és a vízi baleseteket megelőző konzekvens magatartásról

Vizek veszélyei és megelőzés

Számtalan vízi baleset lenne elkerülhető, ha sokan tisztában lennének a vizek veszélyeivel és a megelőzési lehetőségekkel.

Hazánk azon szerencsés országok közé tartozik, ahol számtalan fürdési és vízisportolási lehetőség adódik, mivel tenger kivételével szinte valamennyi természetes víz típus megtalálható. Fürdésre alkalmas természetes vizeink közös jellemzője, hogy nem átláthatók, ez vészhelyzet esetén jelentősen nehezítheti a mentést.

Természetes vizek veszélyei

Akadályok a vízben

Talán a legtöbb vízibaleset a vízben lévő akadályok rovására írható. A vízbe dobott konzervdoboz, törött üveg, horog, de akár egy nagyobb kődarab, fadarab is okozhat komolyabb sérülést. Számos bányatóban hevernek komplett gépek, sodronyok, egyéb kitermelési berendezések. Természetes akadály nem csak emberi hatásra kerülhet a vízbe, a kidőlt fák, leomlott partfal ugyanúgy veszélyes lehet. Fontos tanács! Ismeretlen vízbe soha ne ugorjunk!

Kiépítetlen partszakasz

A fürdésre nem kialakított partszakaszok komoly veszélyt jelenthetnek. Számos víz alatti akadály, egyenlőtlen aljzat okozhat problémát, de számolni kell a csúszásveszéllyel, a kiszámíthatatlan mélyüléssel, akár a part leomlásával! Csak kijelölt helyen fürödjünk!

Áramlások

A szél, vízfolyások becsatlakozása, vízben lévő műtárgyak (pl. hídpillér, sarkantyú) a többé-kevésbé egyenletesen folyó víz áramlási viszonyait jelentősen megváltoztathatják, az ebből adódó pánik, kétségbeesett, átgondolatlan menekülés sajnos halálos is lehet.

Örvények

Az örvények függőleges irányú vízmozgást eredményeznek, nem ritkán erős szívóhatással.Gyakran alakulnak ki műtárgyak (pl. hídpillér) környezetében, de a vízijárművek (pl. hajók) is kelthetnek örvényeket. Örvénnyel nem csak természetes, hanem épített környezetben is találkozhatunk, leggyakrabban a medencék lefolyóinál. Örvény esetén vegyünk nagy levegőt, bukjunk le, majd az örvény alsó részén próbáljunk oldalra úszni, itt a legkisebb a szívóerő. Ne próbálkozzunk felfelé, vagy az örvény tölcsérének tetején oldalra úszni, mert feltehetően sikertelen lesz. A medencék lefolyójánál komolyabb kihívás elé nézünk, a leeresztőnyílás erős szívóhatással bír, az elmúlt években is fulladtak meg úgy gyermekek, hogy a lefolyórácshoz tapadtak.

Sarkantyúk

A sarkantyúk partvédő funkciót töltenek be nagyobb sodrású folyóink egyes szakaszain. A sarkantyúk közvetlen közelében, illetve a sarkantyúk között megváltoznak az áramlási viszonyok, nagyobb sodrás, örvények alakulhatnak ki. Az intenzívebb sodrás a műtárgynak lökheti az úszót, továbbá nehezítheti a kiúszást.

Eső

Esőben a vízfelszínén pára képződik, mely némiképp csökkentheti a víz felett 30-40 cm-rel az oxigén mennyiségét. Esőben ne fürödjünk!

Veszélyek a tengerben

Természetesen csupán néhány fontos tényezőt említünk meg a tengerrel kapcsolatos veszélyek közül. Az erős hullámzás könnyen csaphat egy felnőttet is a sziklafalnak vagy akár egy kisebb sziklának. A hullámok okozta hirtelen vízszintemelkedés váratlan reakciókat válthat ki még a tapasztalt úszókból is, és ahogy már említettük a pánik végzetes lehet! A partközeli területeken nem árt tudni, hogy az aljzathoz közelebbi vízréteg erősen befelé áramlik, így a partközeli, amatőr búvárkodás során fokozatosan befelé sodorja a fürdőzőt. Nem kis meglepetést okozhat a dagály. Apály idején elsétálunk a vízpartig, majd a dagály beköszöntével akár 100 méternél is nagyobb távolságot tehetünk meg úszva. Különösen veszélyes apály idején úszni, dagálykor a visszaút több száz méterrel is hosszabb lehet. Csak dagálynál fürödjünk!

Megelőzési tanácsok

  • Csak kijelölt fürdőhelyen fürödjünk!
  • Soha ne menjünk egyedül vízbe, mindig, legalább a parton legyen valaki velünk!
  • Ne ugorjunk ismeretlen vízbe!
  • Alkoholos (és egyéb tudatmódosító szer) hatása alatt ne menjünk vízbe!
  • A folyóvizek biztos úszástudást igényelnek!
  • Esőben ne fürödjünk!
  • Teli hassal ne menjünk vízbe!
  • Felhevült testtel ne ugorjunk vízbe!

 

A fürdés jogi szabályozása

A szabad vizben való tartózkodás alapvető szabályait a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet rögzíti, melyet a 17/2003. (IV.24.) számú rendelet némiképp módosított.

46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól:

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.

(2)1 Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek, továbbá amelynek nem kell rendelkeznie a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy a vízi sporteszközökre előírt típusjóváhagyással.

(3) Nem minősül fürdésnek a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata.

(4) Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.

(5) A kijelölt fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pálya nem jelölhető ki.

2. § (1) Tilos fürdeni:

a) hajóútban;

b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;

c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;

d) kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;

e) egészségre ártalmas vizekben;

f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;

g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;

h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;

i) ahol azt tiltó tábla jelzi.

(2) A fürdési tilalmat 60×30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell jelölni a tiltott terület hosszát és irányát. A tiltó táblákat a tiltási határon is el kell helyezni.

(Gyermekekre vonatkozó rendelkezések – szerk. megjegyzése)

3. § (1) Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.

(2) Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentő őrséget kell állítania.

4. §3 (1) A Balatonon – keleti, középső és nyugati medencékre bontva -, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint – a Fertő tavi viharjelző rendszer kivételével – a működtetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

(2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve az országos sportági szakszövetség versenynaptárban szereplő, hivatásos, amatőr vagy vegyes versenyrendszerében, kizárólag versenyengedéllyel rendelkező versenyzők részvételével rendezett úszóversenyen (bajnokságon) való részvételt, ha azt a vízirendészeti hatóság engedélyezte, mint vízi rendezvényt.

(3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.

(4) Viharjelzés tekintetében a Balaton keleti és középső medencéjét a tihanyi Balatoni Hajózási ZRt. (a továbbiakban: BHZRt.) kompkikötő keleti mólójának, valamint a szántódi BHZRt. kompkikötő keleti mólójának jelzőoszlopait összekötő képzeletbeli egyenes választja el egymástól. A középső és a nyugati medencét a badacsonyi BHZRt. kikötő keleti mólójának, valamint a fonyódi BHZRt. kikötő keleti mólójának jelzőoszlopai között húzott képzeletbeli vonal határolja. A három medencében a várható szélviszonyok figyelembevételével egymástól eltérő viharjelzési fokozatok is elrendelhetők.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a vízirendészeti hatóság engedélyében meghatározza azon fokozott biztonsági előírásokat, amelyek biztosítják viharjelzés vagy meteorológiai veszélyjelzés esetén a résztvevők biztonságát.

(Jégen tartózkodás szabályai – szerk. megjegyzése)

5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.

(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;

b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;

c) kikötők és veszteglőhelyek területén;

d) folyóvizeken és azok mellékágain.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását – jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából – végző szakszemélyzet tevékenységére.

6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.

(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.

(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.

7. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.

Fenti rendelet az alábbi módosításokat már tartalmazza:

40/2005. (IX. 29.) BM rendelet 1. §. Hatályos: 2005. X. 7-től.

50/2012. (X. 11.) BM rendelet 3. § (1). Hatályos: 2012. X. 12-től.

 

A vízibalesetek okai

A vízibalesetek okai

 Az esetek felében (50%!) az alkoholos befolyásoltság okozza a problémát mind a sérülések, mind a fulladások terén. Alkoholos állapotban, gyógyszer alkalmazása vagy egyéb tudatmódosító szer hatása alatt soha ne fürödjünk!

Második helyen a fizikai teljesítőképesség helytelen felmérése, nevezetesen a kifáradás vagy kimerültség szerepel. Mérjük fel fizikai kondíciónkat, ismerjük fel időben a kimerülés jeleit! Sajátítsunk el a görcsoldási technikákat, illetve tanuljuk meg a lebegést! Önmentés>>

Komoly, akár végzetes következménye lehet a kihűlésnek. A víz jelentős hőelvonóhatással bír, melynek felismerése szintén fontos tényező. A libabőr, a remegés, a kék-lilás ajkak a kihűlés figyelmeztető jelei közé tartoznak. Bővebben a kihűlésről>>

A reflexhatások közül a hidegvíz okozta hirtelen érszűkület érdemel említést. Különösen veszélyes, ha a nyaki ütőér összeszűkülése következik be, ez akár nyaki szorítástól is kialakulhat. A reflexhatások leggyakoribb kiváltója mikor hirtelen, felhevült testtel hidegvízbe ugrunk.

 Ritkán, de előfordulhat hirtelen heveny betegség kialakulása is, amely olykot sajnos végzetes lehet. Kialakulhatnak keringési problémák – anginás görcs, infarktus, agyi ereket értintő zavar -, vércukorszint csökkenése, majd eszméletvesztés.

Traumás sérülések is okozhatnak életveszélyes, olykor halálos kimenetelű balesetet. Legfőbb veszély a vízbe ugrás. A víz alatti akadályok vagy a szerencsétlen vízbe érkezés végzetes lehet. Az életveszélyes traumás sérülések többsége a nyaki gerinc szakaszt, illetve a fejet érinti.

Végezetül említést érdemelnek az allergiás reakciók. Elsősorban tengeri állatok (pl. csalánozók) és növények csípése válthat ki olyan reakciót, amely végzetes lehet.

Fulladás

A vízbe fulladás élettanilag többféle mechanizmus alapján következhet be.

A légutakba kerülő víz, a félrenyelés pánikreakciót válthat ki, amely részben fokozza a szervezet oxigénszükségletét, részben a légúti akadály eltávolítására irányuló reflexműködéseket (köhögés) akadályozhatja. Ritkán, de előfordulhat félrenyelésből (aspiráció) származó fulladás.

A hirtelen hidegvíz vagy a kihűlés következtében – de további okokból is – kialakulhat gégegörcs. Ilyenkor a gégefedő részben vagy teljesen lezárja a légcsövet, jelentős oxigénhiányt előidézve. Az oxigénhiány miatt eszméletvesztés következhet be, amely végzetes lehet.

Fehér fulladásról akkor beszélünk, ha valamilyen heveny állapot alakul ki, pl. infarktus, vércukorszint csökkenés. Ilyenkor a bajba jutott mindenféle próbálkozás nélkül merül a víz alá.

 

Önmentés

Mit tegyünk, ha mi magunk kerülünk bajba? Önmentésről akkor beszélünk, ha a bajba jutott személy a veszélyt felismerve saját maga segíti a partra jutását.

Legyen szó kimerülésről, kihűlési tünetekről vagy általános rosszul létről ezek felismerése, majd a biztonságos helyre jutás életet menthet.

Viselkedés vészhelyzetben

Mi szükséges ahhoz, hogy megmeneküljünk egy szorító helyzetből? Első és legfontosabb a felkészülés. Ismerkedjünk meg a vizek veszélyeivel, tanuljuk meg azok hatékony felismerését, sajátítsuk el a pánikkezelés lehetőségeit, majd gyakoroljuk az önmentési folyamatokat. Ha bajba kerülünk a következő négyes szabályt kövessük:

  1. Állj meg!
  2. Lélegezz nyugodtan!
  3. Gondolkodj!
  4.  Cselekedj!

Állj meg! – Ne kezdjen el intenzíven kapálódzni, ne növelje a kar- és lábmunka tempóját! Álljon meg! Ha növeli az izommunkát növekszik az oxigén felhasználás, ezzel együtt kimerülés foka is.

Lélegezz nyugodtan! – A pánik, a szervezet fokozott oxigénigénye szükségessé teszi a nyugodt, s ezáltal mély légzést. Kapkodva, pánikolva a légzésszám jelentősen megemelkedik, ugyanakkor a légzés mélysége felszínessé válik, így nem jut elegendő oxigén a szervezetbe. Nyugodt légzéssel ezt megelőzhetjük!

Gondolkodj! – Gondolja végig, hogyan juthat legkönnyebben biztonságos helyre! Nem feltétlenül a legrövidebb út a célra vezető. Erős sodrásnál célszerű kihasználni az áramlást és annak segítségével úszni. Gondolja végig tud-e segítségért kiáltani!

Cselekedj! – Lassan, nyugodt légzés mellett, nem a legnagyobb erőbedobással próbáljon biztonságos helyre jutni!

Görcsoldás

Az izmok kimerülése és a kihűlés általános jele az izomgörcsök megjelenése. Izomgörcs esetén is a fent említett négyes szabályt kövesse! Álljon meg, Lélegezzen nyugodtan, Gondolkozzon, majd Cselekvésként kezdje el a görcsoldást. Lehetőség szerint fogja meg a medence szélét, vagy közeledjen a parthoz. Ha ez nem megoldható akkor a vízben lebegve kell megoldani a görcsoldást.

Számtalan görcsoldási technika létezik, minden egyes izomcsoportnál más és más. A lényeg, hogy a görcsben lévő izmot mozgásra bírjuk. Próbálhatjuk spontán mozgatni, vagy kezünk segítségével. Feszítsük és lazítsuk felváltva, próbáljuk nyújtani azokat!

Lebegés

Fontos, életmentő technika a vízen lebegés elsajátítása. Vízben tartózkodáskor érdemes gyakorolni, mert vészhelyzetben életmentő lehet. Sós (tenger) vízben ez könnyebb, hisz nagyobb a felhajtóerő.

 

Közvetlen társmentés, vontatófogások

Ha a mentést a vízből kíséreljük meg komoly veszélyben vagyunk, ezért csak kellő elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában próbáljuk azt meg. Legegyszerűbb helyzet mikor a vízben lévő magánál van és együttmőködik a mentésben. Ilyen esetben elegendő valamilyen vontatófogást alkalmazni.

FIGYELEM! A vízből mentés komoly elméleti és gyakorlati felkészülést igényel! Tankönyvekből, jegyzetekből, internetes forrásokból NEM sajátítható el. Jelen bejegyzés csupán ismeretterjesztő szándékkal készült!

Ha a vízben lévő érzi, hogy kimerült, görcsöt kapott, önmagától képtelen partra jutni, azonban eszméletét nem vesztette el, velünk együttműködik, nem próbál minket átkulcsolni és képes arra, hogy kezével belénk kapaszkodjon vontatófogást érdemes alkalmazni.

Ennek legegyszerűbb módja, ha a sérült mindkét kezével megfogja vállunkat, a mentő személy pedig mellúszásban – normál, nem kimerítő tempóban – úszik a part felé.

A kimentés kivitelezhető úgy is, hogy két segélynyújtó van, mindketten mellúszásban úsznak, a bajba jutott bal karjával a baloldali segélynyújtó jobb vállát, jobb karjával a jobb oldali segélynyújtó bal vállát fogja meg. Így két segélynyújtó végzi a partra juttatást. Mindkét esetben a bajba jutott lábtempóval segítheti a mentést.

Eszméletlen sérült

Ha a sérült eszméletét vesztette vagy keringése leállt olyan mentési formát kell választani, amely biztosítja, hogy légző nyílásai a víz felett legyenek. Erre szolgál – többek közt – a kétkezes fejfogás. A segélynyújtó mindkét kezénél megfogja a háton fekvő sérült fejét, hüvelyk és mutató ujja közt van a bajba jutott füle, légző nyílásai a víz felett. A mentő személy háton úszik, a mellúszáshoz hasonló lábtempóval.

A vízimentő szakirodalom számos egyéb lehetőséget ír – vontató hónaljfogás, hajfogás, ruhafogás stb. – ezek azonban nagyobb gyakorlatot igényelnek és talán kissé nehezebben kivitelezhetők.

Forrás: www.elsosegely.hu