Poklás-csatorna – Gyula

A vízterület adatai:

  • Fekvése: Gyula, románvárosi terület
  • Területe: 2,5 ha
  • Hossza: 0,6 km
  • Szélessége: 8-35 m
  • Vízmélység: 1-2,5 m

Horgászati információk:

  • Csónakhasználat: nem engedélyezett
  • Horgászidőszak: május 4. és november 30. közöt0 (szeptember 30-ig – 6-20 óráig / október 1-től – 7-16 óráig
  • Jellemző mederadottságok: felsővég felé mélyülő, helyenként nádtorzsákat rejtő meder
  • Területi jegy típusa: szezonjegy és napijegy (napijeggyel halat elvinni nem lehet)
  • Horgászrend: a szövetség más vízterületeitől eltérő horgászrend (lásd. lejjebb)

Vonatkozó területi jegy típusok:

  • Poklás-csatorna

​A vízterületre a KHESZ külön horgászrendje vonatkozik.

A Poklás-csatornáról általánosságban

A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására alkalmas vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségében és minőségében mutatkozik meg, amely az aktuális telepítési időszaktól függően 1000 kg/hektár körül alakul. Az adott területre vetített, halastavakéhoz hasonlítható állománynagyság kialakításával szövetségünk nem csupán a Gyulán és környezetében élő horgászok, illetve a megye sporthorgászai számára szeretne vonzó vízterületet fenntartani, hanem a megye településeire érkező, kiemelkedő horgászélményeket kereső vendégek, turisták részére is.

A vízterület elhelyezkedése

A Poklás csatorna Gyula város belterületén található, a Nagyrománváros helyi elnevezésű városrész keleti szélén, a Sittye utca és Uhrin János utca által közrezárt területen. Az Élővíz-csatornából történő vízfrissítés iránya szerint fentről a Kisökörjárás II. csatorna, lentről a Hunyadi tó határolja, a nagyrománvárosi oldalon pedig a várost körülvevő „alvó” körtöltés rézsűje, illetve a rendezett, parkosított, horgászatra teljes vonalán alkalmas partszakasz övezi. A csatorna „túlpartját” teleklábak tagolják, melyek egyes helyeken náddal, bokrokkal, fákkal szegélyezettek.

Története

A csatorna medre a várost körülvevő belső árvízvédelmi körtöltés kiépítésekor keletkezett. Az időközben feliszapolódott, elnövényesedett mocsaras medret Gyula Város Önkormányzata 2013-ban megvásárolta, majd kotrógép segítségével 600 méter hosszban elvégeztette rajta a mederkotrási munkálatokat. Elsődleges funkcióját tekintve zápor-és belvíztározó, továbbá a helyi tavak vízellátásának és vízfrissítésének biztosítását szolgáló ökológiai célú vízpótlás, emellett helyi mezőgazdasági jellegű vízszolgáltatás. A csatorna Gyula Város Önkormányzata és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége között létrejött együttműködési megállapodás alapján sporthorgászvíz hasznosítást kapott. Szövetségünk 2014 őszén elvégeztette a belváros felőli partszakasz rehabilitálását és parkosítását, a csatorna 2015 tavaszától vált horgászhatóvá a körtöltés szerinti partvonalon.

Hallállomány

A Poklás csatorna halállományának kialakítása a szövetség telepítési gyakorlatának megfelelően történik. A tilalmi idővel, illetve méret- és darabszám korlátozással védett halfajok mellett jelentős mennyiségű keszegféle is található a csatornában, de a hasznosítás céljainak megfelelően utóbbi halakból, illetve kifejezetten a visszafogható méretű pontyokból emelt mennyiség kerül rendszeres kihelyezésre. Bár a csatorna a horgászati célú kezelést tekintve fiatalnak tekinthető, a halállományt már most sem csupán az éppen visszafogható méretű halak alkotják. Ezt bizonyítják a horgászok fogásai, melyek között már most is előfordulnak a 3-4 kilogrammos ponty, 5-6 kilogrammos amur, illetve a 2-3 kilogrammos süllő és csukazsákmányok is. Ez a már most is kedvező egyedméret-kondíció a jövőben – a kíméleti súlyhatároknak köszönhetően – várhatóan tovább erősödik majd.

Horgászatot segítő információk

A Poklás csatorna medrének mélysége változó, a felsővégi 2-2,5 méteres vízmélység fokozatosan csökken az alsóvégi területek irányába. A csatorna – különösen – alsóvégi fele nádtorzsákkal változó mértékben tarkított, melyek helyenként a víz alatt megbújva akadóssá teszik a terepet a szerelékek számára. A csatorna felső vége kevésbé leakadás veszélyes, itt jól alkalmazhatóak a legkifinomultabb horgászmódszerek is. Az alsóvégi néhány méter széles – valóban csatornajellegű – meder fokozatosan kiszélesedik és a felsővégi harmadon már inkább holtági jelleget ölt. Általánosságban elmondható, hogy leginkább a finomabban összeállított úszós és fenekező horgászmódszerek eredményesek a csatornán, de a nyílt partszakasz következtében a pergetéshez is optimálisak a körülmények.

KHESZ