A vízterület adatai:
- Víztípus: Hármas-Körös bal parti holtága
- Területe: 40 ha
- Hossza: 8,9 km
- A meder átlagos szélessége: 45 méter
- A víz átlagos mélysége: 2,5 méter
Horgászati információk:
- Csónakhasználat: engedélyezett
- Horgászidőszak: egész évben, folyamatosan 0-24 h
- Jellemző mederadottságok: nádassal szegélyezett part, a halak által helyenként “kijárt” közepes mértékben iszapolódott aljzat
- Tagoltság: öt szakaszra (bögére) osztott
- Beépítettség: az 1-es, 2-es, 5-ös szakaszok beépítettlenek, a 3-as és 4-es szakaszok részben parcellázottak (a holtág egészét tekintve a partvonal mintegy 10,5%-a)
- Jellemző halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, kárász, keszegfélék, sügér, compó, törpeharcsa
- Megközelítés: Gyoma felől a Hármas-Körös bal parti gátján 9 km után / Köröstarcsa felől a Hármas-Körös bal parti gátján 11 km után / Csárdaszállás településnél, a helységnév táblánál (buszmegállónál) letérve a 47. sz. útról, a Petőfi utcán végig, majd balra, utána rögtön jobbra az Arany János utcán, annak végén ismét balra, követve a betonutat, amely egy jobb kanyarral a települési környezetből kivezet a mezőgazdasági területekre. A mintegy 2,5 km-t egyenesen futó betonút a volt Petőfi tsz-ig tart, innen dűlőutakon több irányba indulva lehetséges a holtág megközelítése: egyenesen továbbhaladva 1,4 km-t és ott balra fordulva a holtág 3-as szakasza érhető el; egyenesen továbbhaladva 2,5 km-t az utolsó keresztdűlőig és ott balra fordulva a holtág 1-es és 2-es szakaszának az átvágása érhető el; a volt tsz-nél balra letérve, a gazdasági épületek között-mellett elkanyarogva az úgynevezett „cserepes”, felszórt úton szintén a holtág 3-as szakasza közelíthető meg (utóbbi útvonal csapadékos időben is járható).
- Halőrök: Fehér Csaba +36 30 498 4927, Scherk László +36 30 694 3637
Az árvízvédelmi töltéseken (gátakon) a járművel történő közlekedés engedélyhez kötött, amelyről bővebben a Közlekedés a gátakon menüpont tájékoztat. A keresztirányú (rámpán történő) áthaladás engedély nélkül is lehetséges.
Vonatkozó területi jegy típusok (bővebben itt):
- Összevont
- Középsővízi
A vízterületre a KHESZ helyi horgászrendje vonatkozik.
A Félhalmi-holtágról általánosságban
Akácos, Cseresznyés, Orbázi. Nagyon sok horgász fülében ismerősen csengenek ezek a szavak, melyek hallatán emlékezetes, olykor igencsak régi horgászkalandok, gyönyörű fogások és egy kiváló horgászvizet fémjelző legendás fogalom ötlik fel: Félhalom. A helyiek által Biristyóknak is nevezett holtág régi jó ismerős: a KHESZ azon rangidős, több mint negyven éve hasznosított vízterülete, amely adottságai révén méltán tartozik a legkedveltebb szövetségi vízterületek közé.
A holtág 1871-1889 között keletkezett a Hármas-Körös 38. és 39. félhalmi átmetszésével. A bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Gyomaendrőd város, Csárdaszállás és Köröstarcsa községekhez tartozva. A Félhalom elnevezés a Csárdaszállás határában ma is meglévő halomhoz, illetve az azonos nevű középkori faluhoz kötődik.
A holtág 1-es szakasza a legkisebb, a töltés felőli végén feltöltő műtárgy (szivornya) működik, ennek környéke kedvelt ragadozóhalas hely. Itt található a Békéscsabai Sporthorgász Egyesület horgásztanyája, ahol büfé, a tanyával szemben pedig az egyesület tagjai részére kishajó kikötő üzemel.
A holtág 2-es, 3-as és 4-es szakasza hétvégi házakkal részben övezett, a lekerített telkek miatt a vízpart megközelítése korlátozott, de a szabadon bejárható beépítetlen részeken számos horgászhely kínálkozik.
A holtág utolsó és egyben legnagyobb, mintegy 5,5 km-es szakasza néhány parcellán kívül teljesen beépítetlen, így igézően vadregényes körös-holtági hangulatot áraszt. A bal partján egészen a 4-es szakaszig végigfutó földút mentén rengeteg kiváló horgászhely sorakozik, a nádi „beülőstől” egészen a többszemélyes, többnapos táborozásra alkalmas állásokig.
Az 5-ös szakasz gát felőli végén található a Körösvidéki Horgász Egyesület és a Téglagyári Horgász Egyesület horgásztanyája, amelyek egyszerű szállással, tisztálkodási lehetőséggel, hangulatos büfével, horgászcsónakok számára alkalmas kikötői öblözettel teszik komfortosabbá Félhalmon a horgásznapokat. (Horgászcsónak legegyszerűbben a Körösvidéki Horgász Egyesület horgásztanyájának lapos partján, valamint a felső-végi területeken az 1-2. holtág átjárójánál a jobb parton helyezhető vízre.)
A holtág egészére elmondható, hogy remek halállománnyal rendelkezik, amely a több évtizednyi horgászati célú kezelésnek, a tervszerű és rendszeres telepítéseknek, illetve a vízterület élőhelyi adottságainak, a megfelelő vízminőségnek egyaránt köszönhető. Fogtak itt 20 kilón felüli pontyokat és amurokat, 8-10 kilós süllőket már az 1990-es években is, de a horgászat többi számottevő halfaját szintén megfelelően reprezentálja ez az öreg horgászvíz.
Nagy fogásokról, ígéretes haltanyákról legfőképpen a holtág ötös és hármas szakasza nevezetes, mivel ezek a területek foglalják magukba a néhol közel 180 fokban visszahurkolódó, akár 4-4,5 méter mély gödröket rejtő kanyarok zömét, melyek réges-régi, élővízi idők emlékeit őrző fák csonkjait bújtatják.
Nagytestű pontyokról, amurokról különösen a holtág „ötös” szakasza híres, míg a „hármasnak” (de a kettes- és egyes szakasznak szintén) inkább remek ragadozós tapasztalatok öregbítik a hírnevét. Horgászkezelésben lévő holtágak között is ritkaságszámba megy, hogy egy víz olyan kiváló süllős, csukás, sügeres terület legyen, mint jelen esetben a Félhalmi-holtág hármas szakasza.
A Félhalmi-holtágat talán csak egyetlen, a horgászigények tükrében hiányosságnak tekinthető szempont „árnyékolja”. Megközelíthetősége időjárástól függetlenül csak a „cserepesnek” nevezett úton lehetséges, azon is csak a holtág hármas szakaszáig. A holtág környékét behálózó többi út hagyományos földes dűlő, amelyek csapadékos időszakokban igencsak vendégmarasztalók.
Egyes vélemények szerint azonban a vízterületnek éppen ezen pici „szépséghibája”, valamint a száraz időben is kissé körülményes, dűlőkön, gáton történő megközelíthetősége adja azt a plusz legendáriumát, amely miatt horgászberkekben már régóta önálló fogalom a szó: Félhalom.
KHESZ