Fás-tó

A vízterület adatai:

  • Víztípus: agyagbányató
  • Területe: 45,2 ha
  • Hossza: 1,5 km
  • Legnagyobb szélessége: 350 méter
  • Vízmélység: változó (5-15 méter)

Horgászati információk:

  • Csónakhasználat: nem engedélyezett
  • Horgászidőszak: egész évben, folyamatosan 0-24 h
  • Jellemző mederadottságok: náddal szegélyezett part, mederélen padkák, meredek törések, agyagos meder sok – helyenként rengeteg – akadóval (víz alatti fák, nádtorzsák)
  • Horgászhelyek: szabadon foglalható helyek körben a tó körül (kivétel a tó déli végén lévő kíméleti terület rész)
  • Horgászati tilalmak: a tó déli, Szabadkígyós felőli végén táblával jelzett kíméleti területként funkcionáló tórészen egész évben tilos a horgászat
  • Jellemző halfajok: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, balin, kárász, keszegfélék, sügér, compó, törpeharcsa
  • Megközelítés: Békéscsaba (Erzsébethely városrész) – Orosházi út – Wagner utca – Wagner utca végén balra a tó elejéhez
  • Halőrök: Mézes Zsolt +36 30 498 5628; Balda Miklós +36 30 326 8641

Vonatkozó területi jegy típusok (bővebben itt):

​A vízterületre a KHESZ helyi horgászrendje vonatkozik.

A Fás-tóról általánosságban

A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő besorolású volt, azonban a talajvizsgálatok során bebizonyosodott, hogy tégla és cserép gyártására alkalmas agyagnyerő hely, így a Délalföldi Tégla-és Cserépipari Vállalat 1. és 2. számú, később a 3. és 4. számú gyárainak alapanyag ellátására megkezdődött az agyag kitermelése.

A külszíni bányát az 1960-as évek második felében nyitották és a kitermelés mintegy 20 éven át, 1990-ig tartott. Medrére a bányaművelésből adódóan a tagoltság és a változó vízmélység jellemző, mélysége akár a 10-15 métert is elérheti. A gyártásra alkalmatlan agyag a mederben maradt, ezért sekélyebb részek is megtalálhatóak. A műveléshez és a fokozatos víztelenítéshez hozzátartozott, hogy több keresztgát választotta el a tó különböző részeit. A keresztgátak alacsonyabbak voltak a fejtési frontnál, így a feltöltődés után víz alá kerültek.

A mélyművelés hatására és a talajvíz magasabb nyugalmi szintjének eredményeként a metszett vízerek pozitív nyomású kúttá vagy forrássá változtak, s többségében a környezeti talajvízszint eléréséig változó mennyiségű vízhozammal működtek és esetenként a feltöltődést követően is működnek. Ez télen a források környezetében a jég helyi elvékonyodásához vezet, ami a tavat a téli sportokra alkalmatlanná teszi. Teljes területe 45,2 hektár, melyet körben 7 hektár partszakasz övez. Parti sávját északi és keleti oldalakon 2-3 méter széles nád és sás, nyugati oldalon részlegesen, a déli oldalon 12-15 méter szegély védi. Partját eredeti és telepített fás és lágyszárú növényzet teszi természetessé.

A déli oldal növényzettel borított részénél a vízmélység 0,5-0,6 méter mélységű, így megfelelő vízszint esetén a halállomány számára természetes ívóhelyet biztosít. Északi határán a Városi Horgász Egyesület tavait, keleti határán a Matróz Horgász Egyesület kezelésében lévő gazdagon halasított Csaba tavat találjuk. A KHESZ a tavat 1994 óta hasznosítja, időközben a Békéscsaba és környéki horgászok támogatásával 1995-ben meg vásárolta. A tó Békés megye és vonzáskörzetéből érkező horgászok kedvelt helye, de gyakoriak az ország más részéről ide látogató vendégek is. Éves áltagban 48-50 horgászegyesület közel 5000 tagja látogatja. Jobb partjának kiszélesedő egyenes szakaszán több, mint 60 horgászhely található, ahol a környező horgász egyesületek előszeretettel rendeznek horgászversenyeket. A rendezvények lebonyolítását segíti a külön mosdónak kialakított épület, ahol elektromos áram is rendelkezésre áll. Partjáig betonút visz, a közvetlen partszakaszok 85 százaléka szilárd, felszórt burkolatú úton jól megközelíthető.

A tó halasítására kiemelt figyelmet fordítunk, telepítés pontyból éves szinten 10,5 tonna, ragadozó halfajok állománya 60.000 darab előnevelt csuka, süllő és balin telepítésével van szinten tartva, emellett egyéb halfajok, keszegfélék is kihelyezésre kerülnek. A tavon legtöbben a ponty és az amur horgászatát részesítik előnyben, de a ragadozókat és a keszegféléket, kárászt kedvelők sem csalódhatnak a tó halállományában. Csónak használat, fürdőzés és az etetőhajó használata egész évben tiltott.

Napijegy váltható a tó szomszédságában lévő Orosházi úti horgászboltban, a békéscsabai és a megyében található nagyobb horgászboltokban, valamint a kezelő központi irodájában.

KHESZ