Elérhetőségek:
Gyulai Mihály csoportvezető
Telefon: (30) 205-38-22
Kiemelt munkaterülete:
- Hármas-Körös – 40-55 fkm
- Siratói holtág – Békésszentandrás
- Orosházi Bányatavak
Balda Miklós
Telefon: (30) 326-86-41
Kiemelt munkaterülete:
- Fekete-Körös
- Fehér-Körös
- Kettős-Körös a Békési Duzzasztóig
- Fás tó
Fehér Csaba
Telefon: (30) 498-49-27
Kiemelt munkaterülete:
- Hármas-Körös – az összefolyástól a gyomai közúti hídig
- Sebes-Körös – a Fok-közi hídtól a körösladányi duzzasztóig
- Siratói holtág – Gyomaendrőd
- Félhalmi (Biristyok) holtág
- Danzug holtág
Mézes Zsolt
Telefon: (30) 498-56-28
Kiemelt munkaterülete:
- Fás tó – Békéscsaba
Scherk László
Telefon: (30) 694-36-37
Kiemelt munkaterülete:
- Hármas-Körös – az összefolyástól a gyomai közúti hídig
- Sebes-Körös – a Fok-közi hídtól a körösladányi duzzasztóig
- Siratói holtág – Gyomaendrőd
- Félhalmi (Biristyok) holtág
- Danzug holtág
1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról (részlet)
34. § (4) A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján – a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően – jogosult
a)azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani;
b)a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
c)a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
d)a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni;
e)a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.
a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani;
b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni;
c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;
d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni;
e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.
(2) A mezőőr együttműködik a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel is.
(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, valamint a halászati őrre.
(2) A kényszerítő eszköz használata során a 10. § (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni.
(2) A mezőőr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az őrszolgálat működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.
1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről
Természetvédelmi szabálysértés
147. § (1) Aki
a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen – beleértve a védett természeti területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,
c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,
d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,
százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.
(4) Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.
(5) Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv hatáskörébe tartozik.
148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
– A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól.
– A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat.
– Ezért a kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok mértéktelen fogyasztásától, ami egyébként súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.
– A vízparton rádiót vagy magnetofont csak fülhallgatóval vagy hangerejét minimálisra állítva lehet használni, hogy a mások pihenését ne zavarja. Mellőzendő a kiabálás, hangoskodás és másokat megbotránkoztató trágár beszéd.
A hangjelzős kapásjelző erejét úgy kel beállítani, hogy az a másik horgászt ne zavarja.
– Erősen látogatott horgászhelyeken a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászatban ne zavarják.
– A jelölt és éppen horgászott etetett helyet elfoglalni, illetve attól 50 m-en belül csónakkal horgonyozni nem etikus.
– A horgász óvja és védje a halállományt. Segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájáról érkezett horgász-turistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
– A horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse zaklatásnak, segítse az ellenőrzést végző halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászok érdekében tesznek.
– A horgász tekintse kötelezettségének a környezet és természeti értékek védelmét és megóvását.
Elérhetőségek:
Gyulai Mihály csoportvezető
Telefon: (30) 205-38-22
Kiemelt munkaterülete:
- Hármas-Körös – 40-55 fkm
- Siratói holtág – Békésszentandrás
- Orosházi Bányatavak
Balda Miklós
Telefon: (30) 326-86-41
Kiemelt munkaterülete:
- Fekete-Körös
- Fehér-Körös
- Kettős-Körös a Békési Duzzasztóig
- Fás tó
Fehér Csaba
Telefon: (30) 498-49-27
Kiemelt munkaterülete:
- Hármas-Körös – az összefolyástól a gyomai közúti hídig
- Sebes-Körös – a Fok-közi hídtól a körösladányi duzzasztóig
- Siratói holtág – Gyomaendrőd
- Félhalmi (Biristyok) holtág
- Danzug holtág
Mézes Zsolt
Telefon: (30) 498-56-28
Kiemelt munkaterülete:
- Fás tó – Békéscsaba
Scherk László
Telefon: (30) 694-36-37
Kiemelt munkaterülete:
- Hármas-Körös – az összefolyástól a gyomai közúti hídig
- Sebes-Körös – a Fok-közi hídtól a körösladányi duzzasztóig
- Siratói holtág – Gyomaendrőd
- Félhalmi (Biristyok) holtág
- Danzug holtág
1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról (részlet)
34. § (4) A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján – a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően – jogosult
a)azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani;
b)a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
c)a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;
d)a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni;
e)a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.
a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani;
b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni;
c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;
d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni;
e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.
(2) A mezőőr együttműködik a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel is.
(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, valamint a halászati őrre.
(2) A kényszerítő eszköz használata során a 10. § (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni.
(2) A mezőőr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az őrszolgálat működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.
1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről
Természetvédelmi szabálysértés
147. § (1) Aki
a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen – beleértve a védett természeti területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,
c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,
d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,
százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2)
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.
(4) Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.
(5) Ha a (4) bekezdésben felsorolt természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv hatáskörébe tartozik.
148. § (1) Aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
– A horgászat etikai szabályai azok az emberi magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól.
– A horgászok vízparti magatartása alapján ítélik meg az egész horgásztársadalmat.
– Ezért a kulturált emberhez méltó magatartás érdekében horgászat előtt és közben célszerű tartózkodni a szeszes italok mértéktelen fogyasztásától, ami egyébként súlyos baleset okozója is lehet a vízparton vagy a csónakban.
– A vízparton rádiót vagy magnetofont csak fülhallgatóval vagy hangerejét minimálisra állítva lehet használni, hogy a mások pihenését ne zavarja. Mellőzendő a kiabálás, hangoskodás és másokat megbotránkoztató trágár beszéd.
A hangjelzős kapásjelző erejét úgy kel beállítani, hogy az a másik horgászt ne zavarja.
– Erősen látogatott horgászhelyeken a később érkezők úgy helyezkedjenek el, hogy az ott lévőket a horgászatban ne zavarják.
– A jelölt és éppen horgászott etetett helyet elfoglalni, illetve attól 50 m-en belül csónakkal horgonyozni nem etikus.
– A horgász óvja és védje a halállományt. Segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájáról érkezett horgász-turistákat, valamint azokat, akik arra idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.
– A horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse zaklatásnak, segítse az ellenőrzést végző halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászok érdekében tesznek.
– A horgász tekintse kötelezettségének a környezet és természeti értékek védelmét és megóvását.