 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Saját vízgyűjtő területe: 2256 km2
Teljes vízgyűjtőterülete: 27.537 km2
A meder átlagos szélessége: 80-100 méter
A víz átlagos mélysége: 2 – 10 méter
Hazai hossza: 91,3 fkm
Fogható halmennyiség: az Országos Horgászrend szerint
Vízügyi információk: kovizig.hu
Csónakhasználat: engedélyezett (hajózási útvonal)
Közlekedés a gátkoronán gáthasználati engedéllyel!
KHESZ kezelésében:
- a Sebes és Kettős-Körös összefolyásától (91,3 fkm)- a gyomai közúti hídig (79,2 fkm) , (100 hektár),
- az Aranyosi holtág betorkolásától (55 fkm) a Daru kanyarig (40 fkm), (91 hektár)
A Hármas-Körös (Körös) a Sebes és Kettős-Körös egyesüléséről kapta a nevét. Töltéseinek távolsága átlagosan 600 méter, a folyópartot övező növényzetet sűrű aljnövényzettel, bozótosokkal benőtt erdők alkotják tisztásokkal, kaszált gyepekkel megszakítva. Bal parti hullámtere szélesebb, az összefolyástól 600 métert haladva a 90,2 fkm-nél kezdődik a Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő Körös ártéri védett terület. Itt éri el a folyót a Félhalmi holtágrendszer felső ága a hullámteret keresztülszelő csónakkikötőbe torkolló csatornával. A szemközti bedőlt fák, bokrok számos haltartást rejtenek. Gyakori a keszegféle, ponty, süllő, harcsa és az amur. Tavaszi időszaktól horgászcsónakok hada sorakozik itt, a töltés túloldalán várja vendégeit a Békéscsabai Sporthorgász Egyesület otthonos horgásztanyája büfével, szálláslehetőséggel. Csónakunkat betonozott rámpán könnyen vízre bocsáthatjuk. A holtág a helyi berkekben legendás halállományáról és kapitális békés halairól híres. Alsó vége a 87,2 fkm-nél tér vissza a folyó felé, melyet a Körös vizéről kikötött lakóhajók sora és egy keskeny, parti növényezettel benőtt csatorna jelez. Csónakos út alkalmával a meredek parton fölérve széles kaszált gyep tárulkozik elénk, facsoportokkal, ligetes részekkel megszakítva. A töltésen kívül épültek a 80-as évek elején a Körösvidéki Sporthorgász Egyesület és a Téglagyári Horgász Egyesület horgásztanyái, előbbit töltés lábánál működő büféjéről, utóbbit jellegzetes kék színű cserepezéséről ismerjük meg. A szállás és táborozás lehetősége itt is adott. A töltésen belül kubikgödrök sora húzódik, melyből egykor a gátakat emelték. A hullámtérben a két horgásztanya közötti szakaszon vadregényes, széles, táborozásra alkalmas parti horgászhelyek várják a körösi horgászt. A vadállomány jelentős. Tovább haladva 400 méter után ágazik ki a Danzug holtág (79,9-80,2 fkm), a gátkoronáról jobbra tekintve tárulkozik elénk szentély jellegű, védett hullámtéri holtága. A legendaszámba menő halban gazdag „S” kanyarokat a 83,7 fkm-nél érjük el. Bal oldalon kikötve homokos parton szállhatunk partra, itt a sűrű ligetes növényzetből kiérve szintén széles gyep tölti ki a teret, tavasztól őszig birkanyájak legelnek. A folyó bal oldalán ezt a szakaszt partról legkönnyebben a Torzsás holtág Gyomához távolabbi végének töltéslejárója felől közelíthetjük meg. Lejjebb a part meredek és márgás, a mederből becsúszott fák sora emelkedik ki az alámosás miatt. A haltartásokon gyakori itt a süllő, harcsa. A jobb parton a 82 fkm-nél a töltésen kívül találjuk a hétvégi házakkal körbeépített Kecsegés, majd a Sirató holtágat (77,3-78 fkm), bal parton a 81,6 fkm-nél a Torzsás holtág hullámtéri befolyóját. 79,2 fkm-nél keresztezi a Gyomaendrőd-Dévaványa közúti híd. A híd lábához betonozott lejáró vezet, ahol hajórámpa is készült. Innen 1 km-re strand, kemping, étkezdék, boltok találhatók.
A KHESZ kezelésében lévő szakasz a hídnál ér véget és 24,2 fkm-rel lejjebb az 55 fkm-nél a főággal összeköttetésben lévő hullámtéri Aranyosi holtágnál folytatódik. A nem horgászható szentély holtág a sekély könnyen felmelegedő vízben szaporodó körösi halfajok ívó-és nyugalmi helye. Az 53, 8 fkm-nél szeli át a Köröst a Szarvas-Mezőtúr vasútvonal fémszerkezetes hídja, melynek környéke a mélyebb gödrös részekről híres. A híd előtt a bal parton büfé található. Több kisebb kanyarulat után az 50,7 fkm-nél ágazik ki a Kákafoki holtág feltöltő csatornája. Bejáratát uszadékfelfogó műtárgy határolja. Kevéssel lejjebb szintén a bal parton széles betonozott hely található a vízről is jól felismerhető szádpallós partvédelemmel, ahol akár nagyobb hajók kis kiköthetnek. Innen 500 métert haladva szeli át a medret a Szarvas és Mezőtúr közötti közlekedést biztosító komp. Lassú folyás, iszapos meder, elszórtan sásos, nádas, vízinövényes szakaszok jellemzőek itt. A horgászfogásokban a dévér szinttájra jellemző halfajokra lehet számítani. A kompátkelőnél a jobb parton büfé üzemel, itt horgász engedély, napijegy váltható. A partszakaszt kikötött csónakok jelzik. Mindenképpen érdemes a bal hullámtérből Szarvas felé 2 km-t sétálva megtekinteni a Szarvasi Arborétumot. Folyásirányba szemlélődve mindkét oldalról jól látható a békésszentandrási duzzasztómű (47,5 fkm). Mellette jobb oldalon 12 méter szélességű hajózsilip működik, zsilipelésre 8-9 és 16-17 óra között van lehetőség a kezelőszemélyzettel előzetesen egyeztetve. A duzzasztómű közelségét a vízen a leúszást megakadályozó keresztbefeszített rikító bólyasor jelzi. A 2×22 méter szélességű, 7 méter duzzasztásra képes vízlépcső a 30-as évek végén épült. Közvetlenül a duzzasztó után az alsóvízen mindkét oldalon a mederbe érő magas kőből épített fal védi a partok állékonyságát. A folyás jelentősen felgyorsul, itt bármely időszakban érdemes próbálkozni, a „ladányi befolyóval” határolt bal parton horgászok sora sportol egy-egy szép balin, süllő, vagy keszegféle – téli időszakban menyhal – kifogásának élményéért. Előnyben a pergető, mártogató és finomszerelékes módszert alkalmazók. A töltésen kívül üdülő övezet található, itt tér vissza a Kákafoki holtág az anyamederhez. A meder a vízlépcsőt elhagyva leszűkül, a partok meredeken buknak be a víz felé. Kövezések és alámosott, beszakadt fák eredményesen meghorgászhatók. A Daru kanyar a 42 fkm-nél kezdődik. A KHESZ kezelésében lévő szakasz itt ér véget, a határt a jobb parton betorkolló kicsi parti növényzettel elborított csatorna, a kanyarból kiérve Öcsöd felé a lehelyezett halász szerszámok jeleznek. A hullámterek jellegzetes növényei a ligeti szőlő, a kutyabenge, a fagyal és a kányabangita. A morotvákban kint rekedt halaknak a vízimadarak elől a hínár, sulyom, tündérfátyol, sárga nőszirom és a rókasás szolgál menedékül.
Jellemző halfajok: ponty, keszegfélék, süllő, harcsa, csuka, balin, kárász, menyhal, sügér, domolykó, márna, kecsege és számos védett halfaj.
Horgászrend:
TILOS HORGÁSZNI december 1-től március 1-ig az alábbi szakaszokon:
- 81-85 fkm – "kis S"
- 88-89 fkm – "gyulai egyenes"
- az amur legkisebb kifogható mérete 50 cm,
- május 2-június 15-ig terjedő tilalmi időben harcsából a 80 cm-nél nagyobb tartható meg,
- Szemetes helyen horgászni tilos! A szemetet, hulladékot a horgász köteles a horgászat megkezdése előtt összegyűjteni, a horgászat befejeztével magával vinni. Szemetes horgászhelyen való horgászásért a területi engedély bevonásra kerül!
- vízinövények, fák, bokrok kivágása, gyérítése tilos,
- külső testfelületen akasztott halat azonnal vissza kell helyezni, tilos megtartani,
- az őshonos halállomány védelmében az alábbi halfajok egyedeit a kifogásukat követően haladéktalanul vissza kell helyezni a vízbe,
- széles (arany) kárász (carassius carassius)
- garda (pelecus cultratus)
- compó (tinca tinca)
- kősüllő (sander vologense)
- a kifogott törpeharcsát a vízbe visszahelyezni tilos,
Jegyárak: További információk a Területi jegyek árai menüpont
- Összevont teljes jogú : 19.500 Ft
- Kedvezményes: 9.700 Ft
- Békésszentandrás térsége teljes jogú: 15.000 Ft
- Békésszentandrás térsége kedvezményes: 7.500 Ft
Jegyváltás: Lásd: Területi jegyeket árusító helyek menüpont
A Körös-Maros Nemzeti Park területére vonatkozó előírások:
- Robbanómotoros csónakkal csak az élővízen szabad közlekedni, a hullámtéren belüli holtágakon és kubikokon tilos a robbanómotor használata.
- A vízi közlekedés során a csónak sebességét úgy kell megválasztani, hogy az általa okozott hullámzás, illetve zajkeltés a lehető legkisebb legyen.
- A horgászati tevékenység során biztosítani kell a terület élővilágának minél nagyobb mértékű zavartalanságát.
- A védett természeti területen keletkező hulladékot otthagyni és a kijelölt tűzrakó-helyen kívül tüzet gyújtani nem lehet.
- A nemzeti park területén a compó, garda, széles (arany) kárász, kősüllő zsákmányolása egész évben TILOS!
- Gépjárművel csak a kialakított lejárókon és utakon szabad közlekedni, parkolni közvetlenül az út mellett, a mederéltől min. 6 méter távolságra lehet.
- A hullámtéren belül az utakon kívül járművel és gépjárművel közlekedni tilos!
- A horgászállások bővítése érdekében a parti növényzet, különösen a fásszárúak irtása tilos.
- Tilos a szemetelés. A horgászállás elfoglalásakor a horgász köteles a szemetet összeszedni, a horgászállás elhagyásakor köteles a szemetet, hulladékot magával vinni.
- Szemetes horgászálláson a horgászat nem kezdhető meg.
- Csónakot rögzíteni élő vagy helyszínen kivágott növényzethez tilos!
Az alábbiakban felsorolt nem őshonos halfajokat, kifogásukat követően korosztálytól függetlenül nem lehet visszahelyezni a vízterületre:
- ezüstkárász (Carassius auratus), törpeharcsa (Ictalurus nebulosus),
- fekete törpeharcsa (Ictalurus melas),
- naphal (Lepomis gibbosus)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Saját vízgyűjtő területe: 2256 km2
Teljes vízgyűjtőterülete: 27.537 km2
A meder átlagos szélessége: 80-100 méter
A víz átlagos mélysége: 2 – 10 méter
Hazai hossza: 91,3 fkm
Fogható halmennyiség: az Országos Horgászrend szerint
Vízügyi információk: kovizig.hu
Csónakhasználat: engedélyezett (hajózási útvonal)
Közlekedés a gátkoronán gáthasználati engedéllyel!
KHESZ kezelésében:
- a Sebes és Kettős-Körös összefolyásától (91,3 fkm)- a gyomai közúti hídig (79,2 fkm) , (100 hektár),
- az Aranyosi holtág betorkolásától (55 fkm) a Daru kanyarig (40 fkm), (91 hektár)
A Hármas-Körös (Körös) a Sebes és Kettős-Körös egyesüléséről kapta a nevét. Töltéseinek távolsága átlagosan 600 méter, a folyópartot övező növényzetet sűrű aljnövényzettel, bozótosokkal benőtt erdők alkotják tisztásokkal, kaszált gyepekkel megszakítva. Bal parti hullámtere szélesebb, az összefolyástól 600 métert haladva a 90,2 fkm-nél kezdődik a Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő Körös ártéri védett terület. Itt éri el a folyót a Félhalmi holtágrendszer felső ága a hullámteret keresztülszelő csónakkikötőbe torkolló csatornával. A szemközti bedőlt fák, bokrok számos haltartást rejtenek. Gyakori a keszegféle, ponty, süllő, harcsa és az amur. Tavaszi időszaktól horgászcsónakok hada sorakozik itt, a töltés túloldalán várja vendégeit a Békéscsabai Sporthorgász Egyesület otthonos horgásztanyája büfével, szálláslehetőséggel. Csónakunkat betonozott rámpán könnyen vízre bocsáthatjuk. A holtág a helyi berkekben legendás halállományáról és kapitális békés halairól híres. Alsó vége a 87,2 fkm-nél tér vissza a folyó felé, melyet a Körös vizéről kikötött lakóhajók sora és egy keskeny, parti növényezettel benőtt csatorna jelez. Csónakos út alkalmával a meredek parton fölérve széles kaszált gyep tárulkozik elénk, facsoportokkal, ligetes részekkel megszakítva. A töltésen kívül épültek a 80-as évek elején a Körösvidéki Sporthorgász Egyesület és a Téglagyári Horgász Egyesület horgásztanyái, előbbit töltés lábánál működő büféjéről, utóbbit jellegzetes kék színű cserepezéséről ismerjük meg. A szállás és táborozás lehetősége itt is adott. A töltésen belül kubikgödrök sora húzódik, melyből egykor a gátakat emelték. A hullámtérben a két horgásztanya közötti szakaszon vadregényes, széles, táborozásra alkalmas parti horgászhelyek várják a körösi horgászt. A vadállomány jelentős. Tovább haladva 400 méter után ágazik ki a Danzug holtág (79,9-80,2 fkm), a gátkoronáról jobbra tekintve tárulkozik elénk szentély jellegű, védett hullámtéri holtága. A legendaszámba menő halban gazdag „S” kanyarokat a 83,7 fkm-nél érjük el. Bal oldalon kikötve homokos parton szállhatunk partra, itt a sűrű ligetes növényzetből kiérve szintén széles gyep tölti ki a teret, tavasztól őszig birkanyájak legelnek. A folyó bal oldalán ezt a szakaszt partról legkönnyebben a Torzsás holtág Gyomához távolabbi végének töltéslejárója felől közelíthetjük meg. Lejjebb a part meredek és márgás, a mederből becsúszott fák sora emelkedik ki az alámosás miatt. A haltartásokon gyakori itt a süllő, harcsa. A jobb parton a 82 fkm-nél a töltésen kívül találjuk a hétvégi házakkal körbeépített Kecsegés, majd a Sirató holtágat (77,3-78 fkm), bal parton a 81,6 fkm-nél a Torzsás holtág hullámtéri befolyóját. 79,2 fkm-nél keresztezi a Gyomaendrőd-Dévaványa közúti híd. A híd lábához betonozott lejáró vezet, ahol hajórámpa is készült. Innen 1 km-re strand, kemping, étkezdék, boltok találhatók.
A KHESZ kezelésében lévő szakasz a hídnál ér véget és 24,2 fkm-rel lejjebb az 55 fkm-nél a főággal összeköttetésben lévő hullámtéri Aranyosi holtágnál folytatódik. A nem horgászható szentély holtág a sekély könnyen felmelegedő vízben szaporodó körösi halfajok ívó-és nyugalmi helye. Az 53, 8 fkm-nél szeli át a Köröst a Szarvas-Mezőtúr vasútvonal fémszerkezetes hídja, melynek környéke a mélyebb gödrös részekről híres. A híd előtt a bal parton büfé található. Több kisebb kanyarulat után az 50,7 fkm-nél ágazik ki a Kákafoki holtág feltöltő csatornája. Bejáratát uszadékfelfogó műtárgy határolja. Kevéssel lejjebb szintén a bal parton széles betonozott hely található a vízről is jól felismerhető szádpallós partvédelemmel, ahol akár nagyobb hajók kis kiköthetnek. Innen 500 métert haladva szeli át a medret a Szarvas és Mezőtúr közötti közlekedést biztosító komp. Lassú folyás, iszapos meder, elszórtan sásos, nádas, vízinövényes szakaszok jellemzőek itt. A horgászfogásokban a dévér szinttájra jellemző halfajokra lehet számítani. A kompátkelőnél a jobb parton büfé üzemel, itt horgász engedély, napijegy váltható. A partszakaszt kikötött csónakok jelzik. Mindenképpen érdemes a bal hullámtérből Szarvas felé 2 km-t sétálva megtekinteni a Szarvasi Arborétumot. Folyásirányba szemlélődve mindkét oldalról jól látható a békésszentandrási duzzasztómű (47,5 fkm). Mellette jobb oldalon 12 méter szélességű hajózsilip működik, zsilipelésre 8-9 és 16-17 óra között van lehetőség a kezelőszemélyzettel előzetesen egyeztetve. A duzzasztómű közelségét a vízen a leúszást megakadályozó keresztbefeszített rikító bólyasor jelzi. A 2×22 méter szélességű, 7 méter duzzasztásra képes vízlépcső a 30-as évek végén épült. Közvetlenül a duzzasztó után az alsóvízen mindkét oldalon a mederbe érő magas kőből épített fal védi a partok állékonyságát. A folyás jelentősen felgyorsul, itt bármely időszakban érdemes próbálkozni, a „ladányi befolyóval” határolt bal parton horgászok sora sportol egy-egy szép balin, süllő, vagy keszegféle – téli időszakban menyhal – kifogásának élményéért. Előnyben a pergető, mártogató és finomszerelékes módszert alkalmazók. A töltésen kívül üdülő övezet található, itt tér vissza a Kákafoki holtág az anyamederhez. A meder a vízlépcsőt elhagyva leszűkül, a partok meredeken buknak be a víz felé. Kövezések és alámosott, beszakadt fák eredményesen meghorgászhatók. A Daru kanyar a 42 fkm-nél kezdődik. A KHESZ kezelésében lévő szakasz itt ér véget, a határt a jobb parton betorkolló kicsi parti növényzettel elborított csatorna, a kanyarból kiérve Öcsöd felé a lehelyezett halász szerszámok jeleznek. A hullámterek jellegzetes növényei a ligeti szőlő, a kutyabenge, a fagyal és a kányabangita. A morotvákban kint rekedt halaknak a vízimadarak elől a hínár, sulyom, tündérfátyol, sárga nőszirom és a rókasás szolgál menedékül.
Jellemző halfajok: ponty, keszegfélék, süllő, harcsa, csuka, balin, kárász, menyhal, sügér, domolykó, márna, kecsege és számos védett halfaj.
Horgászrend:
TILOS HORGÁSZNI december 1-től március 1-ig az alábbi szakaszokon:
- 81-85 fkm – "kis S"
- 88-89 fkm – "gyulai egyenes"
- az amur legkisebb kifogható mérete 50 cm,
- május 2-június 15-ig terjedő tilalmi időben harcsából a 80 cm-nél nagyobb tartható meg,
- Szemetes helyen horgászni tilos! A szemetet, hulladékot a horgász köteles a horgászat megkezdése előtt összegyűjteni, a horgászat befejeztével magával vinni. Szemetes horgászhelyen való horgászásért a területi engedély bevonásra kerül!
- vízinövények, fák, bokrok kivágása, gyérítése tilos,
- külső testfelületen akasztott halat azonnal vissza kell helyezni, tilos megtartani,
- az őshonos halállomány védelmében az alábbi halfajok egyedeit a kifogásukat követően haladéktalanul vissza kell helyezni a vízbe,
- széles (arany) kárász (carassius carassius)
- garda (pelecus cultratus)
- compó (tinca tinca)
- kősüllő (sander vologense)
- a kifogott törpeharcsát a vízbe visszahelyezni tilos,
Jegyárak: További információk a Területi jegyek árai menüpont
- Összevont teljes jogú : 19.500 Ft
- Kedvezményes: 9.700 Ft
- Békésszentandrás térsége teljes jogú: 15.000 Ft
- Békésszentandrás térsége kedvezményes: 7.500 Ft
Jegyváltás: Lásd: Területi jegyeket árusító helyek menüpont
A Körös-Maros Nemzeti Park területére vonatkozó előírások:
- Robbanómotoros csónakkal csak az élővízen szabad közlekedni, a hullámtéren belüli holtágakon és kubikokon tilos a robbanómotor használata.
- A vízi közlekedés során a csónak sebességét úgy kell megválasztani, hogy az általa okozott hullámzás, illetve zajkeltés a lehető legkisebb legyen.
- A horgászati tevékenység során biztosítani kell a terület élővilágának minél nagyobb mértékű zavartalanságát.
- A védett természeti területen keletkező hulladékot otthagyni és a kijelölt tűzrakó-helyen kívül tüzet gyújtani nem lehet.
- A nemzeti park területén a compó, garda, széles (arany) kárász, kősüllő zsákmányolása egész évben TILOS!
- Gépjárművel csak a kialakított lejárókon és utakon szabad közlekedni, parkolni közvetlenül az út mellett, a mederéltől min. 6 méter távolságra lehet.
- A hullámtéren belül az utakon kívül járművel és gépjárművel közlekedni tilos!
- A horgászállások bővítése érdekében a parti növényzet, különösen a fásszárúak irtása tilos.
- Tilos a szemetelés. A horgászállás elfoglalásakor a horgász köteles a szemetet összeszedni, a horgászállás elhagyásakor köteles a szemetet, hulladékot magával vinni.
- Szemetes horgászálláson a horgászat nem kezdhető meg.
- Csónakot rögzíteni élő vagy helyszínen kivágott növényzethez tilos!
Az alábbiakban felsorolt nem őshonos halfajokat, kifogásukat követően korosztálytól függetlenül nem lehet visszahelyezni a vízterületre:
- ezüstkárász (Carassius auratus), törpeharcsa (Ictalurus nebulosus),
- fekete törpeharcsa (Ictalurus melas),
- naphal (Lepomis gibbosus)