Hasznos haltani ismeretek
A Körösvidéki HESZ tagegyesületei részéről az utóbbi számos jelzés érkezett, hogy az egyesületi vízterületeken ponty (elsősorban nagytestű), busa, amur és törpeharcsa elhullás tapasztalható. Ebben a rövid írásban ismertetek néhány okot, melyek az elhullások legvalószínűbb okai lehetnek, de a pontos diagnózis felállításához mélyrehatóbb helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok szükségesen mind a vízminőség, mind pedig a halak egészségi- és kondicionális állapotát illetően. Tovább…
Ebfog vagy nem ebfog? – süllők a horgon
Ki ne kapta volna meg gyerekként a felnőttek egyik kedvenc kérdését: „Na, mi a különbség a süllő és a kősüllő között?” Az ebfog van vagy nincs képletet elméletben persze mindenki fújja, de a tapasztalatlan pecás kezébe kerülő csíkos ragadozók a való életben bizonyon gyakran „félre” lesznek diagnosztizálva. Mivel a két fajjal sokszor egyazon helyszínen is találkozhatunk, nem baj, ha jól szemügyre vesszük őket. Tovább…
(Nem)Hétköznapi halunkról, a csukáról
Február 1-től kezdődik a népi nevén márciusi csukának is nevezett ikonikus ragadozó halfajunk tilalmi ideje. Bár több hazai halunk ívása is az év hidegebb szakára esik (pl. pisztráng, menyhal), sok horgász szemében mégis a csuka az év „első” hala, hiszen tilalmának beköszöntése kétségkívül azt jelzi, hamarosan itt a várva várt új horgászszezon. E szép, mintás ragadozónkat a korai szaporodási ciklusán túl számos érdekesség övezi, ezeket foglalja az alábbi írás össze. Tovább…
Sügérről, pisztrángsügérről, Körösökről
Bár a hazai halfaunának számos tagja – süllők, bucók, durbincsok, stb. – tartozik a sügérfélék családjába, amolyan „igazi” sügéralakú halként leginkább csak a „csapó” sügér és a pisztrángsügér él a horgászköztudatban annak ellenére, hogy utóbbi faj ráadásul a naphalfélék családját gazdagítja. Figyelemreméltó hasonlóságaik és különbözőségeik okán tehát nem árt a két fajt kicsit jobban szemügyre venni. Tovább…
Ivadék a kézben – küsz vagy balin?
Nyár derekára vizeinkben egyre több ivadékot figyelhetünk meg, melyek a természetes szaporulat részeként az új halnemzedéket jelentik álló és folyóvizeinknek. A ceruzahegynyitől a fűzlevélke méretig cikázó halacskák igencsak hasonlóak, avatott horgászszem elé kerülve is többnyire csak találgatás ilyenkor a faji azonosítás. Nem árt áttekinteni, hogyan is lehet megkülönböztetni az egynyarasokat, hiszen nem mindegy, hogy éppen küszt vagy kisbalint tartunk a kezünkben. Tovább…
Leánykoncér a Körösök-vidékén?
A védett leánykoncér, ez ritka és sebezhető fajként számon tartott halunk ugyan nem jellemző képviselője a Körös-vidék halfaunájának, de már érkezett fogására vonatkozó bejelentés KHESZ vízterületet illetően. Mivel a horgászok gyakran összetévesztik a külalaki hasonlóságot mutató más fajokkal, indokoltnak láttuk megkérdezni Sallai Zoltán halkutatót, a Magyar Haltani Társaság elnökségi tagját a térségben való előfordulásának valószínűségéről. Tovább…
„Pirosúszós” halak, egy vízben – vörösszárnyú, bodorka, jász
Ennek a három pirosas úszójú halnak a megkülönböztetése – annak ellenére, hogy felismerésük a vízpart alapvető tananyagába tartozik – gyakran okoz bizonytalanságot a kevésbé tapasztalt horgászok számára. Elkülönítésüket nehezíti, hogy egyes vízterületeken mindhárom faj otthonosan érzi magát, ahol a spiccbotos kishalazó szereléken közel azonos testméretben vendégeskedhetnek. Biztos felismerésük már csak annak okán is fontos, hogy a jászkeszeget fajlagos tilalmi időszak és méretkorlátozás védi. Tovább…