Sebes Körös

 

Teljes vízgyűjtő területe: 3.024 km2
Hazai vízgyűjtőterülete: 575 km2
A meder átlagos szélessége: 20-40 méter
A víz átlagos mélysége: 0,4 – 8 méter
Teljes hossza: 209 fkm
Hazai hossza: 58,6 f km.

KHESZ kezelésében: A Fok-közi hídtól (20 fkm) a körösladányi duzzasztóműig (13,6 fkm), (12,1 hektár)

Vízügyi információk itt: kovizig.hu
Csónakhasználat: engedélyezett
Közlekedés: közlekedés a gátkoronán gáthasznáti engedéllyel. (a TIVIZIG kezelésében lévő gátkoronákon közlekedésre engedély nem váltható!)

A Sebes-Körös Romániában, Kolozs megye északi részén, a Hunyadi medencében 710 méteres tengerszint feletti magasságból ered. A fő ág Körösfőnél kezdi útját, később egyesül a Kalota, Sebes, és Kissebes település alatt betorkolló Dragán patakkal. Bihar megye területén a forrásvidéktől Bánffyhunyadig nedves rétek, kaszálók és mezőgazdasági területek veszik körül. A körösfeketetói medencébe érve hegyi jelleget ölt, Csucsa és Rév között sziklaszoroson halad át. Itt egyesül a Sebes másik nevezetesebb mellékfolyójával, a Jáddal. Vásonkolyos és Rév közötti íves kanyarulatánál található a Nagy-Magyar barlang és a körösrévi vízesés. Révet elhagyva kanyarogva folyik Élesd mellett, vizét a Lugosi és Mezőtelegdi tározó fogja föl. Nagyváradon a városkép meghatározó eleme, hol medre gátak közé szorított. Vízgyűjtőjének nagy része Románia területére esik.
A magyar határt Körösnagyharsánynál lépi át. Hazai szakasza 58,6 km hosszan húzódik az Alföld keleti részén a Kis-Sárrét, a Körösmenti sík és a Dévaványai sík területén. Nagyváradtól Körösszakállig a folyószabályozásokkor 12 átmetszést építettek, mesterséges 40 km hosszú medre Körösladányig húzódik. A határtól partjai kövezésekkel tarkítottak, agyagos, homokos és sóderes szakaszok váltják egymást. Vízjárását a román oldalon lévő fent említett két víztározó feltöltöttsége és üzemelése határozza meg. Medrén alacsony vízállásnál sekély és átlátszó vízben gázolhatunk át, a medertörések mentén komolyabb mélységekre is számíthatunk. A folyót átszelő hidaknál visszamaradt cölöpmaradványok emelkednek ki, itt a folyás felgyorsul. A lassúbb részeken vízi növényzet, gödröket és tereptárgyak környékét a halak előszeretettel használják búvóhelyként. A határtól Körösújfaluig kétszer lépi át a megyehatárt, hídon Körösszakállnál, Komádinál (44,1 fkm) és Újiráznál (33,4 fkm) utazhatunk át rajta. Körösúfalutól a ladányi duzzasztó irányában négy jelentősebb kanyarulattal éri el a 22 folyamkilométernél a medrét átszelő Vésztő-Szeghalom vasútvonal hídját, a Foki hídtól a jobb parton szilárd útburkolaton elérhető ifjúsági tábor épületét, majd a Fok-közi hidat. Horgász szempontból felsőbb szakaszai a legyező, pergető és a finomszerelékes keszeghorgász módszerek gyakorlóinak kedveznek. Szövetségünk a Foki hídtól kezeli a folyó ezen szakaszát. Itt található a Vésztő-Szeghalom közútvonal mellett a gáton kívül a Fok-közi gátőrház és szivattyútelep, szemben Vidra tanya, melynek felújított épületében étkezés, színvonalas szálláslehetőség, büfé, kertjében medence biztosított. A Vidra tanya mögött csatlakozik be a Biharugrán, Okányon és Vésztőn keresztül folyó Holt-Sebes-Körös. A főmedret és kifolyó műtárgyat összekötő csatornán komolyabb vízkifolyáskor a ragadozó halak gyakran állnak lesben és táplálkoznak. A híd után a bokorsáv erdővé szélesül, majd 2 km-t haladva a jobb part adott otthont a 90-es évek végéig a Szövetség megyei versenyhorgász bajnokságainak Ezen a szintén egyenes szakaszon a körösladányi duzzasztómű üzemelése miatt már komolyabb vízszintre számíthatunk, a már szélesebb és mélyebb mederrészeken ponttyal, keszegfélékkel és harcsával is találkozhatunk. A hullámteret közvetlenül a vízpartot övező kisebb fás, cserjés részek és szélesebb kaszált gyepek jellemzik. Jellegzetes tájékozódási pont tovább haladva a jobb parti gondozott környezetű vízmérce, környezetében horgászhelyekkel. 1,5 km-rel elhagyva e szakasz a leginkább előnyben részesített helye mindkét oldalon a Berettyó folyó torkolata, ahol keszegfélék, kárász, akár 8-10 kg-os ponty és amur, valamint egy-egy harcsa is horogra akadhat. A torkolati meder mélysége miatt a terület kiemelt vermelő hely. Szemben a gondosan kaszált bal part a nyári időszakban kedvelt helye a nyári nomád sátorozós programoknak. A torkolat után enyhe kanyarral bal oldalon válik le a Sebes hullámtéri holtága, mely egykor eredeti medre volt. A holtágat a főmedertől elválasztó kövezett gát és a Berettyó torkolata között szintén finomszerelékes módszert használva egész évben számíthatunk bodorkára, „fehér” keszegfélékre, márnára, kárászra, pontyra. A hullámtéri holtág halállományában leggyakoribb a kárász és a csuka. A körösladányi duzzasztóművet a 13,6 fkm-nél érjük el, Szövetségünk kezelésébe tartozó szakasza a felvízen a duzzasztónál ér véget. A Ganz-Mávag által épített mű 2×18 méter szabad nyílású billenőtáblás, működésével a környező mezőgazdasági terültek öntözési lehetőségét biztosítja. Az alsó szakasz kezelője az összefolyásig a Körösi Halász Szövetkezet. A duzzasztónál a felvíz iszapos, vízi növényzettel szegélyezett, a bal parton kevesebb, a jobb parton jó néhány horgászhely található a könnyebb megközelítés miatt. Hajózsilip nem épült, normál duzzasztott vízjárásnál a Fok-közi hídig hajózható biztonságosan. Kiépített hajórámpa nincs, a várhelyi strand homokpadján lehet a kisebb horgászcsónakokat vízre bocsátani. A Sebes-Körös jobb parti töltésének kezelője a tivizig, ezen a szakaszon gáthasználati engedély nem váltható.

Jellemző halfajok: keszegfélék, ponty, amur, domolykó, csuka, balin, süllő, márna, kárász, menyhal és számos különleges védett halfaj.

Horgászrend:

  • Az amur legkisebb kifogható mérete 50 cm,
  • május 2-június 15-ig terjedő tilalmi időben harcsából a 80 cm-nél nagyobb tarható meg,
  • szemetes helyen horgászni tilos! A szemetet, hulladékot a horgász köteles a horgászat megkezdése előtt összegyűjteni, a horgászat befejeztével magával vinni. szemetes horgászhelyen való horgászásért a területi engedély bevonásra kerül!
  • vízinövények, fák, bokrok kivágása, gyérítése tilos,
  • külső testfelületen akasztott halat azonnal vissza kell helyezni, tilos megtartani,
  • az őshonos halállomány védelmében az alábbi halfajok egyedeit a kifogásukat követően haladéktalanul vissza kell helyezni a vízbe,
    • széles (arany) kárász (carassius carassius)
    • garda (pelecus cultratus)
    • compó (tinca tinca)
    • kősüllő (sander vologense)
  • a kifogott törpeharcsát a vízbe visszahelyezni tilos,

Jegyárak: További információk a Területi jegyek árai menüpont

  • Összevont teljes jogú éves: 20.000 Ft
  • Összevont kedvezményes éves: 10.000 Ft
  • Sebes-Körös teljes jogú éves: 6.500 Ft
  • Sebes-Körös térsége kedvezményes éves: 3.300 Ft
  • Napijegy: 2.500 Ft (teljes j.) / 1.300 Ft (kedvezményes), hetijegy: 8.000 Ft (teljes), 4.000 Ft (kedvezményes)

Jegyváltás: Lásd: Területi jegyeket árusító helyek menüpont

 

Teljes vízgyűjtő területe: 3.024 km2
Hazai vízgyűjtőterülete: 575 km2
A meder átlagos szélessége: 20-40 méter
A víz átlagos mélysége: 0,4 – 8 méter
Teljes hossza: 209 fkm
Hazai hossza: 58,6 f km.

KHESZ kezelésében: A Fok-közi hídtól (20 fkm) a körösladányi duzzasztóműig (13,6 fkm), (12,1 hektár)

Vízügyi információk itt: kovizig.hu
Csónakhasználat: engedélyezett
Közlekedés: közlekedés a gátkoronán gáthasznáti engedéllyel. (a TIVIZIG kezelésében lévő gátkoronákon közlekedésre engedély nem váltható!)

A Sebes-Körös Romániában, Kolozs megye északi részén, a Hunyadi medencében 710 méteres tengerszint feletti magasságból ered. A fő ág Körösfőnél kezdi útját, később egyesül a Kalota, Sebes, és Kissebes település alatt betorkolló Dragán patakkal. Bihar megye területén a forrásvidéktől Bánffyhunyadig nedves rétek, kaszálók és mezőgazdasági területek veszik körül. A körösfeketetói medencébe érve hegyi jelleget ölt, Csucsa és Rév között sziklaszoroson halad át. Itt egyesül a Sebes másik nevezetesebb mellékfolyójával, a Jáddal. Vásonkolyos és Rév közötti íves kanyarulatánál található a Nagy-Magyar barlang és a körösrévi vízesés. Révet elhagyva kanyarogva folyik Élesd mellett, vizét a Lugosi és Mezőtelegdi tározó fogja föl. Nagyváradon a városkép meghatározó eleme, hol medre gátak közé szorított. Vízgyűjtőjének nagy része Románia területére esik.
A magyar határt Körösnagyharsánynál lépi át. Hazai szakasza 58,6 km hosszan húzódik az Alföld keleti részén a Kis-Sárrét, a Körösmenti sík és a Dévaványai sík területén. Nagyváradtól Körösszakállig a folyószabályozásokkor 12 átmetszést építettek, mesterséges 40 km hosszú medre Körösladányig húzódik. A határtól partjai kövezésekkel tarkítottak, agyagos, homokos és sóderes szakaszok váltják egymást. Vízjárását a román oldalon lévő fent említett két víztározó feltöltöttsége és üzemelése határozza meg. Medrén alacsony vízállásnál sekély és átlátszó vízben gázolhatunk át, a medertörések mentén komolyabb mélységekre is számíthatunk. A folyót átszelő hidaknál visszamaradt cölöpmaradványok emelkednek ki, itt a folyás felgyorsul. A lassúbb részeken vízi növényzet, gödröket és tereptárgyak környékét a halak előszeretettel használják búvóhelyként. A határtól Körösújfaluig kétszer lépi át a megyehatárt, hídon Körösszakállnál, Komádinál (44,1 fkm) és Újiráznál (33,4 fkm) utazhatunk át rajta. Körösúfalutól a ladányi duzzasztó irányában négy jelentősebb kanyarulattal éri el a 22 folyamkilométernél a medrét átszelő Vésztő-Szeghalom vasútvonal hídját, a Foki hídtól a jobb parton szilárd útburkolaton elérhető ifjúsági tábor épületét, majd a Fok-közi hidat. Horgász szempontból felsőbb szakaszai a legyező, pergető és a finomszerelékes keszeghorgász módszerek gyakorlóinak kedveznek. Szövetségünk a Foki hídtól kezeli a folyó ezen szakaszát. Itt található a Vésztő-Szeghalom közútvonal mellett a gáton kívül a Fok-közi gátőrház és szivattyútelep, szemben Vidra tanya, melynek felújított épületében étkezés, színvonalas szálláslehetőség, büfé, kertjében medence biztosított. A Vidra tanya mögött csatlakozik be a Biharugrán, Okányon és Vésztőn keresztül folyó Holt-Sebes-Körös. A főmedret és kifolyó műtárgyat összekötő csatornán komolyabb vízkifolyáskor a ragadozó halak gyakran állnak lesben és táplálkoznak. A híd után a bokorsáv erdővé szélesül, majd 2 km-t haladva a jobb part adott otthont a 90-es évek végéig a Szövetség megyei versenyhorgász bajnokságainak Ezen a szintén egyenes szakaszon a körösladányi duzzasztómű üzemelése miatt már komolyabb vízszintre számíthatunk, a már szélesebb és mélyebb mederrészeken ponttyal, keszegfélékkel és harcsával is találkozhatunk. A hullámteret közvetlenül a vízpartot övező kisebb fás, cserjés részek és szélesebb kaszált gyepek jellemzik. Jellegzetes tájékozódási pont tovább haladva a jobb parti gondozott környezetű vízmérce, környezetében horgászhelyekkel. 1,5 km-rel elhagyva e szakasz a leginkább előnyben részesített helye mindkét oldalon a Berettyó folyó torkolata, ahol keszegfélék, kárász, akár 8-10 kg-os ponty és amur, valamint egy-egy harcsa is horogra akadhat. A torkolati meder mélysége miatt a terület kiemelt vermelő hely. Szemben a gondosan kaszált bal part a nyári időszakban kedvelt helye a nyári nomád sátorozós programoknak. A torkolat után enyhe kanyarral bal oldalon válik le a Sebes hullámtéri holtága, mely egykor eredeti medre volt. A holtágat a főmedertől elválasztó kövezett gát és a Berettyó torkolata között szintén finomszerelékes módszert használva egész évben számíthatunk bodorkára, „fehér” keszegfélékre, márnára, kárászra, pontyra. A hullámtéri holtág halállományában leggyakoribb a kárász és a csuka. A körösladányi duzzasztóművet a 13,6 fkm-nél érjük el, Szövetségünk kezelésébe tartozó szakasza a felvízen a duzzasztónál ér véget. A Ganz-Mávag által épített mű 2×18 méter szabad nyílású billenőtáblás, működésével a környező mezőgazdasági terültek öntözési lehetőségét biztosítja. Az alsó szakasz kezelője az összefolyásig a Körösi Halász Szövetkezet. A duzzasztónál a felvíz iszapos, vízi növényzettel szegélyezett, a bal parton kevesebb, a jobb parton jó néhány horgászhely található a könnyebb megközelítés miatt. Hajózsilip nem épült, normál duzzasztott vízjárásnál a Fok-közi hídig hajózható biztonságosan. Kiépített hajórámpa nincs, a várhelyi strand homokpadján lehet a kisebb horgászcsónakokat vízre bocsátani. A Sebes-Körös jobb parti töltésének kezelője a tivizig, ezen a szakaszon gáthasználati engedély nem váltható.

Jellemző halfajok: keszegfélék, ponty, amur, domolykó, csuka, balin, süllő, márna, kárász, menyhal és számos különleges védett halfaj.

Horgászrend:

  • Az amur legkisebb kifogható mérete 50 cm,
  • május 2-június 15-ig terjedő tilalmi időben harcsából a 80 cm-nél nagyobb tarható meg,
  • szemetes helyen horgászni tilos! A szemetet, hulladékot a horgász köteles a horgászat megkezdése előtt összegyűjteni, a horgászat befejeztével magával vinni. szemetes horgászhelyen való horgászásért a területi engedély bevonásra kerül!
  • vízinövények, fák, bokrok kivágása, gyérítése tilos,
  • külső testfelületen akasztott halat azonnal vissza kell helyezni, tilos megtartani,
  • az őshonos halállomány védelmében az alábbi halfajok egyedeit a kifogásukat követően haladéktalanul vissza kell helyezni a vízbe,
    • széles (arany) kárász (carassius carassius)
    • garda (pelecus cultratus)
    • compó (tinca tinca)
    • kősüllő (sander vologense)
  • a kifogott törpeharcsát a vízbe visszahelyezni tilos,

Jegyárak: További információk a Területi jegyek árai menüpont

  • Összevont teljes jogú éves: 20.000 Ft
  • Összevont kedvezményes éves: 10.000 Ft
  • Sebes-Körös teljes jogú éves: 6.500 Ft
  • Sebes-Körös térsége kedvezményes éves: 3.300 Ft
  • Napijegy: 2.500 Ft (teljes j.) / 1.300 Ft (kedvezményes), hetijegy: 8.000 Ft (teljes), 4.000 Ft (kedvezményes)

Jegyváltás: Lásd: Területi jegyeket árusító helyek menüpont