A körösi lakóhajókra vonatkozóan kedvező változást hozott a július 13-án módosított vízi közlekedésről szóló törvény

A vízi közlekedés során betartandó szabályokat elsősorban a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (továbbiakban Vktv) és a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel kiadott Hajózási Szabályzat (továbbiakban HSz) határozza meg. A Körösök vízgyűjtőjén a vízi közlekedés során elsősorban a sport- és kedvtelési vízi járművekkel lehet találkozni, melyeket kategória szerint kisgéphajókra és csónakokra lehet felosztani. Kis számban ugyan, de jelen vannak továbbá az úgynevezett vízi sporteszköz kategóriába sorolható vízi járművek is, illetve a fürdőeszköznek minősülő eszközök (pl.: vízibicikli) is.

A vízi közlekedés során betartandó szabályokat elsősorban a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (továbbiakban Vktv) és a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelettel kiadott Hajózási Szabályzat (továbbiakban HSz) határozza meg. A Körösök vízgyűjtőjén a vízi közlekedés során elsősorban a sport- és kedvtelési vízi járművekkel lehet találkozni, melyeket kategória szerint kisgéphajókra és csónakokra lehet felosztani. Kis számban ugyan, de jelen vannak továbbá az úgynevezett vízi sporteszköz kategóriába sorolható vízi járművek is, illetve a fürdőeszköznek minősülő eszközök (pl.: vízibicikli) is.

 

A Tiszai Vízirendészeti Kapitányság tájékoztatása

A Körösökön a vízi közlekedésben főleg a horgászat szerelmesei vesznek részt többnyire saját vízi járműveiken, melyek jellemzően 6,2 m-nél rövidebb és 4 Kw (5,44 LE) teljesítménnyel rendelkező kabinos vízijárművek. Ezek a járművek a Vktv. 2011. július 13-i módosítása óta csónaknak megfelelő vízi járművek, mely kategória vezetői engedélyhez nem kötött, illetve a vízi járművet sem kell a víziközlekedési hatóságnál „leműszakiztatni”. A szabályozás értelmében ezekben a csónakra előírt kötelező felszerelésekkel kell rendelkezni.

A csónak kötelező felszerelései:

  1. mentőmellény – a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
  2. evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
  3. horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
  4. kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,
  5. legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,
  6. fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel – 1 db,
  7. a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla (névtábla),
  8. ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltókészülék – 1 db.

A kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az Hajózási Szabályzat az alábbiak szerint írja elő a felszereléseket:

  1. mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
  2. evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
  3. legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1 db,
  4. kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm,
  5. a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,
  6. fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel – 1 db.

Versenycsónak esetén a kötelező felszerelést az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai írják elő, mellyel csak a meghirdetett edzés és a verseny – beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat – ideje alatt közlekedhetnek, egyebekben pedig az adott kategória szerint eszközöknek kell jelen lenni.

A vízi közlekedés, sőt a veszteglés (horgonyon állás, illetve a parthoz kikötött járműben tartózkodáskor) során is a szeszes ital, illetve az egyéb bódító hatású készítmények fogyasztása veszélyes, sőt tiltott. Amennyiben a vízi jármű vezetőjének szervezetében szeszesital fogyasztásából származó ital, illetve egyéb bódító hatású készítmény van, akkor a befolyásoltság mértékétől függően szabálysértési, illetve büntetőeljárás kezdeményezésére kerül sor. Ez annál fogva is fontos kérdés, mivel a Körösökön jellemző kabinos járművekkel sokszor több napra is kiköltöznek a horgászok a vízre, ahol a kikötés után – különösen egy meleg nyári napon – kinek nem esne jól egy pohár jó hideg sör? Ilyenkor arra szoktak hivatkozni, hogy nem közlekednek, hisz kikötötték a csónakjukat. Ez igaz, azonban vesztegléskor a vízi járművet olyan személy felügyelete alatt kell tartani, aki szükség esetén – ha azt a helyi viszonyok vagy az illetékes hatóságok rendelkezései megkövetelik – gyors intézkedésre képes. Ennek a feltételnek azonban egy ittas személy nem felel meg.

A parti horgászat szempontjából fontos a vizek megközelítésének lehetősége. Egy-egy jó horgászhelyhez a védtöltés koronáján végighúzódó utakon lehetséges. A védtöltések koronája a közforgalom előtt megnyitott magánút, melyen a közúti közlekedési szabályok az irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy védtöltés mindössze a vízügyi igazgatóság által kiállított „Gátonjárási engedéllyel” vehető igénybe közlekedési célzattal.

Horváth Róbert, a Tiszai Vízirendészeti Kapitányság alezredese a Körösökről a következő tájékoztatást adta:

– A Körösök-vidékére vonatkozó tapasztalatom kevés van, mivel a Tisza folyón van a szolgálati helyem. Az idei évben a Gyulai Rendőrkapitányság meghívására július 3-án három tiszai kollégámmal és 2 db szolgálati kisgéphajóval részt vettem ugyan egy fokozott ellenőrzésben. Az ellenőrzés idején a kedvezőtlen időjárás miatt csak horgászok tartózkodtak a területen, így a jogsértéseket minden esetben horgászok követték el, azonban ez nem azt jelenti, hogy velük van a legtöbb probléma, hisz a feljelentések jelentős részét – az azóta bekövetkezett jogszabályváltozás miatt megoldódni látszó – kabinos vízi járművek miatt kellet foganatosítani. A horgász jogsértéseket pedig érvényes engedély (területi, vagy területi és állami) nélküli vagy több botos horgászattal valósították meg. Egy fokozott ellenőrzés tapasztalatai alapján messzemenő következtetéseket levonni nem lehet, azonban a tiszai tapasztalataim is azt mutatják, hogy a legjellemzőbb horgászati jogsértés az engedély nélküli horgászat, majd azt követi a több horgászbot használata és a fogási tilalmakhoz (tilalmi idő, méretkorlátozás, fajlagos tilalom) fűződő jogsértések, melyek a horgászati jogsértés mellett már tulajdon elleni szabálysértéssel is szankcionálható.

– Még egy gondolta erejéig visszatérve a kabinos csónakok problematikájára. A hajózással kapcsolatos jogszabályok előírják, hogy a vízi jármű vezetőjén körkörös kilátással kell rendelkeznie a jármű megfelelő irányítása, az esetleges veszélyhelyzetek megakadályozása érdekében. A Körösökön látott kabinos csónakok zárt felépítménye ezt a kilátást jelentősen korlátozza, az előre történő kilátást legtöbb esetben mindössze a kabin elején és végén kinyitott szűk ajtók biztosítják, így jelentős holttér jön létre, ami veszélyhelyzetet jelent. Szerencsére – tudomásom szerint – a közelmúltban nem történt ilyen baleset, de ezért nem kell azt mondani, hogy ne foglalkozzunk a kérdéssel, mert a vízbiztonság közös érdek és mindenképp egy olyan megoldást kell teremteni, ami olcsó, és mind a horgásztársadalomnak, mind a vízi közlekedés egyéb résztvevőinek megteremti a biztonságos közlekedés, a nyugodt pihenés feltételeit.

Horváth Róbert rendőr alezredes,

a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság kiemelt főreferense

A témához kapcsolódó cikkek:

– http://koroshorgasz.hu/?k=6&a=23&crow=23&alc=124&aopen=1


Békés Megyei Hírlap – 2011. július 27.

A csónakokban is előfordulnak kisebb-nagyobb hiányosságok – Vízen – A közelmúltban változott a jogszabály, a kötelező felszereléseket viszont gyakran otthon felejtik.

Ezekben a hónapokban sokan indulnak horgászni csónakjaikkal, vízi járműveikkel. Fontos információ, hogy a jogszabály néhány héttel ezelőtti változása óta a csónaknak megfelelő, 6,2 méternél rövidebb és 4,4 kW motorteljesítmény alatti vízi járművekhez nem szükséges vezetői engedély, illetve azokat nem kell a vízi közlekedési hatóságnál leműszakiztatni. A Körösök és vízrendszerében gyakori, felépítményes lakócsónakokra is már ez vonatkozik. Horváth Róberttől, a KHESZ-szel együttműködő Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság kiemelt főreferensétől megtudtuk, a parti horgászat szempontjából fontos a vizek megközelítésének lehetősége. Egy-egy jó horgászhely a védtöltés koronáján végighúzódó utakon érhető el. A védtöltések koronája a közforgalom előtt megnyitott magánút, melyen a közúti közlekedési szabályok az irányadóak, azzal a kiegészítéssel, hogy védtöltés mindössze a vízügyi igazgatóság által kiállított „Gátonjárási engedéllyel” vehető igénybe, közlekedési célzattal. A kabinos csónakokon a vezetőnek elvileg körkörös kilátással kell rendelkezni, mely sokszor nem biztosított. A vízi közlekedés, sőt a vesztegelés közben sem lehet alkoholt fogyasztani. Aki ezt mégis megteszi, az ellen szabálysértési, vagy büntetőeljárást kezdeményezhetnek. Medve István, a Gyulai Rendőrfőkapitányság közlekedés-rendészeti alosztályának törzsőrmestere, egyben vízirendőr járőrvezetője kérdésre megerősítette, a horgászok a leggyakrabban az előírásoknak megfelelően hódolnak a hibbijuknak. Gyakori hiányosság, hogy a kötelező tartozékokról elfelejtkeznek. A csónak kötelező felszerelései közé tartozik legalább egy mentőmellény, egy evező, szintén egy horgony, amely a vízi jármű tömegének legalább öt százalékával egyenlő tömegű, minimum tíz méternyi kötél vagy lánc, legalább egyliteres vízmerő eszköz. Szintén kötelező a csónaktesten rögzíteni az üzemben tartójának nevét és lakcímét tartalmazó táblát, illetve, ha a járműben tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, egy tűzoltó készüléknek is lenni kell. Kajakok, kenuk, vagy a 2,5 méternél kisebb testhosszúságú csónakok esetében mentőmellénnyel, evezővel, vízmérő eszközzel, öt folyóméternyi kötéllel vagy lánccal, a korábban említett névtáblával, illetve fehér kézi villamos jelzőlámpa és tartalék elemmel kell rendelkezni.  – írta a BM Hírlap.

 

Részlet a 2011. július 13-tól hatályos vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényből

87. §. 3. pont, A, B alpontja:

3. csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő

a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket,

b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 4 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;

A fentiekben leírtak szerint a gépi berendezéssel hajtott, 6,2 méter hosszt, vagy 4 kW motorteljesítményt meg nem haladó vízijármű csónaknak minősül.

 

KHESZ – 2011. július 28.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük