Mindig jó kérdés – és sokszor megválaszolhatatlan –, hogy egy adott vízterületen mekkorák is a legnagyobb halak. A szövetség leglátogatottabb horgászvize esetében ez pedig ugyancsak titokzatos felvetés, hiszen a békéscsabai Fás-tó, már a nevével is a hallegendák világába repíti a képzeletet.
Kétségtelen, hogy az ötvenhektáros egykori agyagbánya-gödör adottságai révén jogos alapot teremt a címben szereplő kérdéshez. Akinek volt szerencséje még anno, a ’80-as időkben emlékezetébe vésni a csillekattogástól zajos békéscsabai téglagyári bányavidéket, az emlékezhet arra a holdbéli tájra, ami a mai Fás-tó, „feszített” víztükre helyén volt. Valahol mélyen lent, seregély lakta nádasok, kisebb erdőre emlékeztető facsoportok, keresztgátak között, agyaglépcsőzetek alatt villogtak csak a kisebb-nagyobb vízszigetek, jelezve, hol mart legmélyebbre a kotrókanál.
Ennek már közel s távol negyed évszázada. Az agyagkitermelés 1990-ben befejeződött és a sok-sok évig az ég felé tátongó hatalmas gödör, a csabai bányák legnagyobbika lassan vízzel töltődött fel. Négy évvel később a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által horgászélet kezdődött rajta. A haltelepítéseknek köszönhetően stabil halállomány alakult ki benne és az élénk horgászképzelet valahogy úgy gondolja: valahol messze bent, az egykori ágbogok között, a padkás agyagfalak tövén, a csilleroncsok alatt óriásibbnál óriásibb halak rejtőznek. Pontyok, harcsák, süllők és a többi halfaj nagy öregjei. Évtizedek óta csak nőnek és nőnek a torzsok és a kiterjedt akadó-rengetegek horogvesztőiben.
Aki látta a Fás-tó medrét egykoron, az érti meg igazán a legendáit
És a képzelet egyáltalán nem jár az igazságtól messze. A meder helyenként valóban horogtemető és nagy halakat is régóta fognak már a Fás-tóban. Tíz kiló feletti süllő, csuka, ponty és amur már tíz-tizenöt éves történet, de az utóbbi esztendőkben kezdett csak igazán izgalmas lenni a Fás-tavi legendárium. A horgászmódszerek és eszközök evolúciója, a specializáltan nagyhalas törekvések, a professzionális helyi tudás együttesen eredményezik, hogy egyre szebb, nagyobb halak kerülnek nem csak horogra, hanem szákba is a Fáson.
A képzelet nem jár messze az igazságtól: hatalmas halak élnek a Fásban
Mindezt jól mutatja a néhány nappal ezelőtt megdőlt fás-tavi pontyrekord. Az új igazolt csúcs 18,9 kilogramm, de a szóbeszéd 19 kiló feletti példányokat is számon tart. Van-e húsz kiló feletti ponty a Fásban? Egyáltalán, mekkorák lehetnek a legnagyobb pontyok a tóban? Ha a meder adottságait, a tó korát és a halasítás már több mint két évtizedét vesszük alapul, akkor bizony bőven húsz kiló feletti példányoknak is lenniük kell a mélyben. És ki tudja? Víz és vadhalak már a ’60-70-es években is voltak a téglagyári bányagödrökben…
A júliusi 18,9 kilogrammos tórekord – Fotó: Balda Miklós
Talán nemsokára kiderül, hogy élnek-e húsz pluszos pontyok a tóban
Sok pontyhorgász fantáziáját megmozgatta már mindez, és az utóbbi években bizony sok bojlis adta meg magát a csábításnak, profi nagypontyos módszerekkel rápróbálva a nagy vízre. És nem hiába. Ha húsz kilós pontyok nem is, de egy-egy intenzívebb bojlistúrában ma már rendszerint benne vannak a hatos-nyolcas, kis szerencsével a tíz pluszos halak. Nagy szerencsével pedig ki tudja…
Szeptember 15-20. -án bojlis horgászverseny lesz a tavon. Sosem lehet előre megjósolni, hogy mi fog történni egy ilyen eseményen, mennyi és mekkora hal kerül majd matracra. Egy azonban majdhogynem bizonyos. Az idő a Fásnak és a horgászszerencsének dolgozik. Ezek szerint pedig lehet, hogy már nem kell sokáig várni egy húsz kiló feletti fás-tavi pontyrekordra…
A szeptemberi Fás Tavi Bojlis Horgászverseny kiírásáról és részleteiről bővebben az alábbi linken lehet tájékozódni:
http://khesz.hu/node/718
Cikk: Tószögi György
Fotók: Körös-Horgász képarchívum
