Így készül a KHESZ horgászfilm – szemtől szemben a bihari márnával

Tegnapi napon, a Szövetségünk megbízásából készülő „horgászfilm” forgatásának egyik epizódjaként Sallai Zoltán halkutató segítségével a Sebes-Körös halfaunájának titkaiba pillanthattunk bele. A elektromos halászgéppel történő monitoring során a Körösök vízrendszerének számos jellemző hala között kézbe került az idén januárban a Sebes-Körösből új halfajként leírt bihari márna (Barbus biharicus) egy példánya, kiválóan példázva a Körösök rendkívüli ökológiai értékeit.


Halfauna vizsgálat a körösladányi duzzasztó halcsatornájában

A körösladányi duzzasztónál lévő halcsatornában és a Körösszakálnál lévő a biharugrai fenékgát zubogójában végzett vizsgálat kapcsán a szakember egy rövid helyszíni riport keretében beszélt a Körösök gazdag halfaunájának sajátosságairól és különleges fajkészletéről, miközben hangsúlyozta, mennyire fontos jövőbeli feladat mindezen természeti gazdagság megóvása, illetve a jelenlegi ökológiai állapotok javítása.


Sallai Zoltán halkutató, a Magyar Haltani Társaság elnökségi tagja

Utóbbinak egyik kulcsmomentuma a folyókon lévő mindennemű keresztszelvényű vízügyi műtárgy halak általi átjárhatóságának biztosítása lenne, ami a Körösök esetében – funkcióját tekintve – eddig egyedül a körösladányi duzzasztónál valósul meg kielégítő módon.

A riport és a halfauna vizsgálat rendkívül érdekes képkockái a Körös-vidék számos egyéb horgászati-természeti szemszögből megvilágított „életképeivel” együtt a jövő év tavaszán megjelenő KHESZ horgászfilmben lesznek láthatóak.

KHESZ


A paducok szívesen tartózkodnak a halcsatornában a gyors vízáramlás
és a számukra bőséges táplálék miatt


A balinok sem hiányozhatnak


A Körösök vízrendszerében (sajnos) az invazív ezüstkárász is jelen van


Növendék jászkeszeg


Ez a balin már a horgászszívet is megdobogtatja


A biharugrai fenékgát sok szempontból különleges helyszíne a
Sebes-Körös hazai felső szakaszának


A paducnak stabil, önfenntartó és örvendetesen népes állománya él a Sebes-Körösben 


A horgászhalként is jól ismert márna vagy más néven „rózsás” márna (felül)
és a 2016-ban felfedezett, kizárólag a Körösök vízrendszerében honos bihari márna (alul)
egy-egy fiatal példánya