Megújult Alapszabály, rugalmasabb és átláthatóbb szervezet

2015. május 29-én ülésezett a MOHOSZ Elnöksége, majd Választmánya is. A maratoni ülésnapon számos fontos, a Szövetség életét, működését alapjaiban meghatározó döntésre került sor, ezek közük a legfontosabb az Alapszabály átalakítása, kapcsoltan a szervezeti struktúra és felépítés, valamint az operatív irányítási rendszer megváltoztatása. Dr. Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a Szövetség Alapszabálya legutóbb 2013. december 12. napján került kisebb mértékben módosításra. Ezt követően hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, többször módosult a fő horgászati jogi keretszabály, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény és kiadásra került, majd szintén módosult annak általános végrehajtási rendelete, továbbá ismét változott a Civil törvény és módosultak annak kapcsolódó rendeletei is. 2014. novemberében sor került az általános tisztújításra is, melynek során a MOHOSZ választott vezető tisztségviselőinek személye megváltozott. Az új vezetés cselekvési programjában többek között közvetlen célul tűzte ki a Szövetség átvilágítását, a szervezeti munka dinamizálását, a jogszabályszerű működés feltételeinek biztosítását.

Kiemelte, hogy a vezetés részéről célként fogalmazódott meg a halgazdálkodási pályázatok időszakára való szervezeti, szervezetszabályozási felkészülés, egyes, jelenleg a halgazdálkodási hatóság által ellátott feladatok tervezett közfeladatként történő szövetségi ellátása, a versenysport fejlesztése és így állami támogatási pozíciójának javítása, valamint párhuzamosan a Szövetség általános érdekérvényesítő és kommunikációs képességének javítása, a döntési reakcióidők felgyorsítása, a világos költségvetési szerkezet és fejezetrend kialakítása, s a rendszerben található párhuzamosságok, kiüresedett hatáskörök megszüntetése is. Mindezen vezetőségi koncepciót a Választmány is már korábban egyhangúlag támogatta.

Dr. Dérer István elnökhelyettes részleteiben is ismertette az előterjesztést, illetve diák segítségével bemutatta és értelmezte az új szervezeti rendszert és annak irányítási, döntési modelljét, melyben az alapszabályi változásokkal együtt megváltozott a szervezetszabályozási rend, a szervezeti felépítés és az operatív irányítási rend is, az azonos szintű szabályozási tárgyakat azonos szintre helyezve.

Megjegyezte, hogy szintén tény, hogy az új Polgári Törvénykönyv 2016. márciusáig kötelező jelleggel előírja valamennyi Alapszabály aktualizálását és felülvizsgálatát, s az eddigi gyakorlat alapján a törvényszéki átvezetések sokszor több hónapot vettek, vesznek igénybe, s a tárgyi felülvizsgálatok újabb előírt módosításokat keletkeztetnek. Megerősítette, hogy ezen okok miatt, s a stratégiai célok tervezett eléréséhez szükséges érdekérvényesítési, érdekképviseleti tárgyalásokon az Alapszabály hivatkozási alapnak történő felhasználása érdekében is szükségessé vált az Alapszabály átfogó módosítása, mely aktus technikai okokból nem új Alapszabály kiadásával, hanem a 2000. május 26-án kelt Alapszabály soros módosításával történik. Ismertette, hogy a jelenlegi Alapszabály 8 fejezetből és 19 paragrafusból, mintegy 120 szakaszból és egy mellékletből áll, ezzel szemben a módosítás utáni egységes szerkezetű Alapszabály 6 fejezetre, azon belül 21 paragrafusra és mintegy 170 szakaszra oszlik úgy, hogy számos új-, valamint eddig SZMSZ vagy Ügyrend szinten szabályozott kérdéskört emel fel az átláthatóság és a nyilvánosság érdekében is a legmagasabb, az alapszabályi szintre.

A részletes ismertetésből kiderült, hogy a változások egyik legfontosabb eleme, hogy a jelenlegi testületi Elnökség feladatait a jövőben – annak többségi jogköreivel együtt – a szűkebb, gyakorlatilag a vezető szövetségi tisztségviselőkből álló új, operatívabb és szintén önkormányzati szervként is eljáró és döntő Elnökség váltja fel, lehetővé téve a nem választmányi jelentőségű ügyekben a gyorsabb döntéseket. A tervezett módosítás ugyanakkor kibővíti a Választmány jogköreit is és egyértelműsíti a legfelsőbb szintű szövetségi önkormányzati szerv szerepét és feladatát, kapcsoltan egyértelműen felelősebbé teszi a választmányi küldötti megbízatást.

A változtatásokkal megszűnt több Bizottság is. Az előterjesztő megjegyezte, hogy ezek közül több érdemi tevékenységet nem is végzett az elmúlt egy éves időszakban. Megerősítésre került és egyben ügyintéző szervezeti besorolást is kapott a MOHOSZ sportági szakszövetségi feladataira való tekintettel az Országos Versenyhorgász Bizottság, itt több versenysport-szakág is egységes irányítást kap a jövőben.

Kiemelte, hogy az elmúlt fél év gyakorlati tapasztalata azt is megmutatta, hogy tartós vezetői kiesés okán, valamint a pozicionálás, a jog- és hatáskörök transzparens meghatározásához rendezni kellett a volt ügyvezető elnöki és a főszerkesztői-, valamint a helyettesítési hatásköröket is. Az ügyvezető elnöki pozíciót az új Alapszabályban már a legtöbb országos szövetségben alkalmazott főtitkári pozíció váltja fel, egyben több, az eddigi ügyvezető elnöki egyszemélyes döntési jogosítvány az Elnökséghez kerül. Ugyanezen rend a további szervezeti lépcsőkön is végigmegy, meghatározva és tisztázva a személyi felelősségi viszonyokat. A szabályozás egyértelművé tette a főtitkár és a főszerkesztő függelmi és munkamegosztási viszonyát is, a későbbi személyi kvalitásoktól, attitűdöktől függetlenül. Megjelent a módosításban a költségvetési fejezetek kialakítása, az objektív elszámoláshoz és egy-egy tevékenység általános gazdasági megítéléséhez szükséges a bevételek és kiadások elsődleges feladathoz történő rendezése, mivel a költség-áttételezések jelentősen csökkentették az érdemi gazdasági-gazdálkodási információkat. Nyilvánossá válik a költségvetés, minden horgász hozzá fog férni az információkhoz.

Megváltozott a szavazás rendje is, alapvetésként a nyílt szavazást helyezi előtérbe a tervezet a személyi kérdésekben is, ugyanis így egyértelművé válhatnak egyes döntéseknél az esetleges rejtett érdekviszonyok is, melyek önkorlátozó döntések blokkolására is alkalmasak, továbbá a küldő tagszervezet értesülhet is arról, hogy a küldöttje az érdekeit képviselte-e egy stratégiai jelentőségű szavazáson.

Végül kiemelte, hogy várhatóan a MOHOSZ jövőt érintő tartós feladatellátásának meghatározása után, továbbá a nagyobb természetes vizek pályáztatási konstrukciójának, a pályázókkal szemben támasztott követelmények ismeretében – a várt kedvező jogi és pályázati döntések után – várhatóan legkésőbb decemberben lehetséges, hogy újra szükség lesz az Alapszabály módosítására és kiegészítésére. Az előterjesztést és a bemutatót követően az Elnökség és a Választmány is megvitatta, néhány ponton módosította a tervezetet, amely végül az Elnökség 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazat mellett, a Választmány 49 igen szavazattal, 2 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadta el. Az Alapszabály hatályba lépése 2015. június 01., melynek törvényszéki jóváhagyását követően a Szövetségi Iroda gondoskodik a hivatalos weblapon való közzétételről, egyben elkészíti és elnökségi jóváhagyásra benyújtja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint az ügyintéző szervezetek Ügyrendjeit is. Zárszavában dr. Szűcs Lajos megköszönte az önkormányzati szervek és az ügyintéző szervezetek munkáját, pozitív hozzáállását is, egyben kifejezte reményét, hogy az új alapszabályi rendelkezések segítségével a jövőben a Szövetség a horgászok érdekeit jóval hatékonyabban tudja képviselni, s ennek a munkának az újabb eredményeiről is be tud majd számolni a közeli jövőben.

Forrás: MOHOSZ
http://mohosz.hu/cikk133.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük