Mielőtt a csalit feltűzi a horogra…. a hir6.hu cikke horgászatot érintő változásokról

Számos ponton módosultak a horgászokat érintő szabályok, ezért fontos áttekinteni a változásokat, mielőtt bárki az idén horgászbotot vesz a kezébe – írja cikkében a hír6.hu. Az új szabályozás hangsúlyosabb részeit tájékoztatójában Nemes Attila, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezetője foglalta össze. A cikk a következő linkre kattintva olvasható: http://hir6.hu/cikk/93223/mielott_a_csalit_feltuzi_a_horogra (kép: hir6.hu – Ignácz Bence)

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 2013. szeptember 1-től hatályos. A kerettörvény első végrehajtási utasítása (133/2013. VM rendelet), ami többek mellett a horgászatot érintő szabályokat is tartalmazza, 2013. január 1-el lépett hatályba. A 2013. augusztus 31-ig hatályban lévő, korábbi halászati törvénnyel ellentétben az új törvény már nevében is a halgazdálkodást és a hal védelmét helyezi előtérbe.

– Bevezetőként fontos megemlíteni, hogy az értelmező rendelkezések között a horgászat definíciója kiemeli a tevékenység rekreációs célból történő végzését. Ez így természetes és így is kell lennie – hangsúlyozta Nemes Attila.

A korábbi tapasztalatok szerint problémás volt olyan vízterületen horgászni, amelynek nem volt kezelője. Itt a már hatályát vesztett régi törvény szerint nem lehetett horgászati tevékenységet folytatni. Az új jogszabály immár a halgazdálkodási vízterületeknél két kategóriát különböztet meg, nyilvántartott és nem nyilvántartott vizeket. A nem nyilvántartott vizeken – például kisebb csatornákon, amiben télen csukára, év közben keszegfélékre lehet horgászni – most már állami horgászjeggyel és „állami” fogási naplóval ez jogszerű. Fontos kiemelni, hogy halat nem lehet elvinni. Azonban mielőtt egy ilyennek vélt vízen horgászni kezdünk, érdemes a kezelő mibenlétéről tájékozódni. A nyilvántartott vizeken továbbra is az adott kezelő területi engedélye szükséges. Ezt az új jogszabály már területi jegyként definiálja – tudatta Nemes Attila, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezetője.

horgászatÍgy folytatta: jogalkotó ugyanakkor kötelezte a kezelőket, hogy a területi jegyre a víztérkódot vezessék rá, ez a horgászoknak újdonság lehet, funkciója a fogási naplóval függ össze. A 2014-ben kiadott területi jegyeken szerepel a pontos kiadási időpont is hónap-nap-óra-percben, valamint a jogszabálytól eltérő helyi szabályozások.

Az állami horgászjeggyel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy annak díja és kiváltásának feltételei nem változtak, azonban a jegykiadóra háruló adminisztratív terhek miatt a kiváltást érdemes időben elindítani és arra több időt szánni. Ezzel kapcsolatosan egy éve működik az a „SZÁK” fantázianévre hallgató országos nyilvántartás, amelybe minden jegyet váltó a jegyváltás előtt bekerül, tehát működik egy előzetes kontroll, ami megmutatja, hogy jogosult-e állami horgászjegyet váltani az igénylő, vagy felmerül-e valami kizáró ok, esetleges büntetés-eltiltás. A jegy most már a tárgyévet követő év január 31-ig érvényes, tehát az időbeni hatályát kitolták, és ugyaneddig használható a mellé kiadott fogási napló is. Utóbbi szabályszerű leadásáig további egy hónap áll rendelkezésre, február 28-ig kell teljesíteni. Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy – még ha a leadási határidő a korábban megszokott időponttól kitolódott – ne feledkezzenek el a vízterületenkénti fogásokat összesíteni, majd leadni.

A korábban megszokott, világosbarna színű gyermek állami horgászjegy megszűnt. A horgászat alsó korhatára 3 év, így 3 éves kortól a 15. életév be nem töltéséig a jegy díjmentes, de formátuma megegyezik a „felnőttekével”. Viszont felhívják a figyelmet, hogy az állami jegy kiadási feltételei ebben az esetben változtak, a gyerekek jegyeit is a horgász egyesületeknél kell kiváltani.

A fogási napló az állami horgászjegyhez hasonlóan „központi” okmány lett. Az állami jegy mellé jár egy ugyanolyan sorszámú „állami” fogási napló, mely egységes formátumú és a kezelőtől függetlenül ugyanolyan mindenkinek. Immár a korábbi, MOHOSZ és tagszervezetei részére készült „belső” fogási napló így megszűnt, helyette egyformán, mindenhol ez a napló lesz forgalomban. Természetesen a vízkezelők ezzel párhuzamosan egyedi igények szerint kialakított, saját készítésű naplóval is elláthatják a horgászokat. Fontos odafigyelni arra is, hogy határidőre le legyen adva illetve a benne foglaltaknak a szabályok szerinti összesítése meglegyen. Amennyiben elmarad, a jegy kiadható, de a díja duplázódik. Ugyanez a helyzet áll elő akkor is, ha a leadása megkésik.

A fogási napló vezetésénél is életbe léptek változások: a horgász a horgászat megkezdésekor be kell karikázza a benne szereplő naptárban az adott napot, illetve ugyanúgy, mint korábban, a halfogásokat, év végén ezt is összegezni kell. Ez megmutatja egy évben hány napot töltött el horgászattal az adott személy. A napló belső része nem tartalmazza a korábbi évek gyakorlatától eltérően a vízterület kategóriákat, (például: egyesület saját vize, más kezelésű vizek, Balaton, stb.) a vizek nevét a napló első oszlopában megkezdve egymás alatt kell vezetni. Fontos szabály, hogy a horgászat megkezdésekor be kell írni az adott víz nevét és a víztérkódot. Adott napon a naplóvezetés akkor folytatódik, ha konkrét halfogás van, amit a horgász el is akar tenni. Helyi szabályozás a KHESZ és sok más országos vízen is jól bevált gyakorlat szerint, hogya konkrét hal fogásáról szóló bejegyzés mellé be kell vezetni a pontos időt óra, percben. A napló készítésekor sajnos az óra, perc beszerkesztése elmaradt, így ezt oda vezethetjük, ahová például a kecsege és a széles kárász vezethető, mivel ezek egyébként – néhány víztől eltekintve – nem foghatóak.

A MOHOSZ Országos Horgászrendjének jól bevált gyakorlata alapján érvényes szabálya végrehajtási utasításba is bekerült: a fogási napló vezetésével kapcsolatban az engedélyes, kifogott és megtartani kívánt, darabszám korlátozás alá eső halat a horogtól való kíméletes megszabadítás után azonnal köteles a naplóba bejegyezni. A darabszám korlátozással nem védett halak mennyiségét – ugyanúgy, mint korábban – azok össztömegében kifejezve a horgászat befejezését követően a vízpart elhagyása előtt kell bejegyezni a fogási naplóba. A bejegyzést naponta akár többször is meg kell ejteni, ha a horgász az adott vízterületet napközben elhagyja, és ismét ugyanazon a napon darabszámmal nem védett halfajt fog ki.

A horgászatra további speciális szabályok vonatkoznak: a hal- és élőhelyének védelme érdekében a jogalkotó fokozott figyelmet fordít a kíméleti területekre, az ívó- és vermelő helyekre. A vermelő – illetve telelő – helyeken november 15- február 28., az ívó- és szaporodó helyeken március 1- június 15. közötti időszakokban halászati és horgászati tilalom lép érvénybe. A hazai vizekben is jelen vannak a tájidegen és invazív halfajok, amelyek az őshonosokat veszélyeztetik. A halgazdálkodásra jogosultaknak az előzőekben vázolt helyeken ezen fajok esetében gyérítési joguk van, ezeket az előbb említett védelem nem érinti.

Az új rendeletben megtaláljuk a különböző területi engedélyeken évek óta jól működő, praktikus horgászrendi szabályokat is, mint a vízparti növényzet védelme, a szemetelés, a partvédelmi építmények megbontásának, károsításának tilalma.

A korábban használt köznyelvi fogalmak, mint a nemes hal és egyéb hal besorolás részben megváltozott. A nemes halként besorolt halfajokat az új szabály napi-korlátozás alá tartozó őshonos halfajként definiálja, míg a korábban egyéb halfajoknak nevezett kategóriát napi darabszám korlátozással nem érintett halfajként említi. Van egy harmadik kategória is, ezek az idegen honos halfajok, ami lehet inváziós (ide tartozik például a horgászok által sem kedvelt törpeharcsa) és spontán jövevényfajok (például folyami géb).

Fontos szabály: tilos a megfogott halak kínzása, a kifogott halakkal úgy kell bánni, hogy azok számára az okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgász módszerekből adódó szükséges minimumot. Szabályosan kifogott és elvinni szándékozott halat, ha az a 30 centiméter testhosszúságot meghaladja, akkor gyorsan és kíméletesen leölve szabad elvinni. Az ennél kisebbek elszállíthatók élve is, de kizárólag olyan tároló edényben, amely biztosítja számukra a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja a halat ért stresszt.

A vermelő halállomány védelme érdekében november 1-március 15. közötti időszakban a halfogási tevékenységhez nem használható szonár.

A csalihalak esetében lényeges megemlíteni, hogy egyik vízterületről a másikra nem lehet halat átvinni. Idegenhonos halakkal csalizni kizárólag azon a területen szabad, ahonnan azt kifogták.

A méret- és mennyiségi korlátozások, fogási tilalmi idők racionáltabban lettek meghatározva. Ki kell emelni, hogy a napi darabszám korlát alá esik most már a compó és a menyhal is – mint ahogy a pontyra, süllőre, harcsára is vonatkozik a szabály – ezekből is három darabot lehet fogni naponta. Érdemes a méretkorlátozásokat sorról-sorra átnézni, mert jó néhány pontban változást, szigorítást tartalmaz.

A hatályos törvényről és rendeletéről oldalakon keresztül lehetne még „beszélni”. Mielőtt az idén érvényes okmányok birtokában bárki megkezdi a horgászatot, javasolt az új szabályokról tájékozódni, jelenleg számos médiumban nyílik erre lehetőség. Nem szabad azonban elfeledkezni a területi engedélyeken feltüntetett helyi specialitásokról sem – tájékoztatta hírportálunkat Nemes Attila.

Cikk forrása: hir6.hu
http://hir6.hu/cikk/93223/mielott_a_csalit_feltuzi_a_horogra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük