Szeptember 1-én hatályba lépett az új halgazdálkodásról és hal védelméről szóló törvény (Hhvtv.)

Szeptember 1-én hatályba lépett a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény. Mivel a törvény kerettörvény, így az egyes részletszabályokat, mint a horgászat, halászat, rekreációs halászat, stb. feltételeit, az egyes törvényi paragrafusokat részletesen kibontó végrehajtási rendeletek foglalják össze. A Vidékfejlesztési Minisztériumban készülőben van az első kapcsolódó végrehajtási rendelet, melynek előkészítésében a MOHOSZ, továbbá a szakmai szervezetek is tevékenyen részt vettek. Az első végrehajtás utasítás megjelenése rövidesen várható.

Részletek a CII. számú, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény legfontosabb előírásaiból:

Hal és élőhely védelem:

Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.

A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.

A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége.

A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során – az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével – köteles figyelembe venni a halak ívási idejét.

A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.

Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak – állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.

Halgazdálkodási jog:

A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.

A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.

A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni. Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását, elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését, az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, éstámogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.

Horgászat:

Rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása.

Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta.

A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.

Egy személy évente egy alkalommal korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz (2014. május 1-től) turista állami horgászjegyet válthat, de a halgazdálkodásra jogosult (vízkezelő) dönti el, hogy ellátja-e a turista állami jeggyel rendelkezőt területi jeggyel.

Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása, a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegy kiadása, az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos személy állami horgászjegy kiadása, meghatározott feltételek mellett az értelmi fogyatékos személy állami horgászjegy kiadása díjmentes.

A  nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászó személy köteles magánál tartani az állami horgászjegyet. Nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása.

Halászat:

A halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot.

A halgazdálkodási vízterületeken a halfogásra irányuló tevékenység kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel, rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel történhet. A rekreációs célú halászat országos rendjét a törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.

A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.

A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által

  • a halászható nyilvántartott vízterület megnevezéséről,
  • az alkalmazható halászeszközökről,
  • azok darabszámáról,
  • szembőségéről, és
  • egyedi jelöléséről, valamint
  • kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.

Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti. Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előfordulóhalfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.

Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül a korábbiak kiegészítése szerint a sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása, nyakzó háló (olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet) alkalmazása.

Halőrzés:

A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről – halászati őr útján – gondoskodni. A halgazdálkodásra jogosult kérelmére – ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt – a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék 2014. január 1. után kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A halgazdálkodási hatóság az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza és az állategészségügyi hatóság közreműködésével megsemmisítteti.

Halgazdálkodás támogatása:

A halgazdálkodás fejlesztésére felhasználható bevételek: az állami halász- és horgászjegy díja, a halgazdálkodási haszonbérleti díj, a turista állami horgászjegy díja, a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja. A halgazdálkodásra jogosultak e törvényben meghatározott feladatainak támogatási lehetősége: halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása, őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása, a védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése, a természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója, új ívó- és vermelőhelyek kialakítása, a természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,  halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve a  halászati őrzés támogatása, fejlesztése. 

(Összefoglaló forrása: MOHOSZ)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük