Győri a világ horgászvezetője

Bárhol jár a nagyvilágban, mindenütt szabadon horgászhatna, mégsem ez motiválja, sokkal inkább az, hogy mindenütt népszerűsítse a sporthorgászatot és olimpiai sportágként ismerjék el legalább az egyik ágát. Szalay Ferenc Győrből került a Nemzetközi Sporthorgász Szövetség elnöki székébe.

A világ egy részén, főleg a tengereken nem kell engedélyt kiváltani a horgászathoz. A másik részén viszont, például hazánkban a sporthorgászat szigorú nyilvántartáshoz, keretekhez kötött. Kilencvenmillióan horgásznak engedéllyel a földkerekségen, akik kisebb-nagyobb nemzeti szövetségekbe tömörülnek, hetven ország 138 horgászszervezete pedig a CIPS mozaiknevű világszövetséget alkotja. A Nemzetközi Sporthorgász Szövetség első számú vezetője, elnöke a győri születésű Szalay Ferenc.

„A CIPS három nagy szervezetet tömörít, az édesvízi, a tengeri és a műlegyező horgászokat fogja egybe. Tavalyelőtt egyhangúlag választott meg elnöknek a világkongresszus Portugáliában. Ha az összes létező sportágat tekintjük, azt mondhatjuk, hogy a nagyvilágban egyedül a súlyemelő- és a sporthorgászszövetség elnöke magyar” – mondja Szalay Ferenc.

Az 1952-ben alapított, római székhelyű CIPS minden kérdéssel foglalkozik, ami csak a horgászatot érintheti, a tonhalak túlhalászatától az invazív (nem őshonos) halfajokhoz való hozzáálláson át a sporthorgászat olimpiai sportággá válásáig.

„Igen, az olimpián elsősorban azok a kategóriák jöhetnek szóba, ahol közvetlenül nem a halfogás a cél. Ilyen például a horgászdobósport, az úgynevezett casting. Ennek is van édesvízi és tengeri ága, és a versenyzők táv- és célba dobásban mérik össze tudásukat. A tengeri távdobás világcsúcsa például 300 méter fölött van, a legutóbbi, pisai világbajnokságon is 279 méterrel szereztek aranyérmet. Természetesen tengeri felszereléssel, 175 grammos dobóólommal. A magyar versenyzők a könnyű szerelékes, édesvízi castingban érdekeltek” – avat a részletekbe Szalay Ferenc.

Szalay Ferenc azt mondja, ha valamit hivatásként művelsz, arra hobbiként nem igazán jut időd. Ezzel indokolja, hogy bármilyen furcsa is, de keveset horgászik. Persze a különleges alkalmakat a világért sem hagyná ki. Ilyen volt például, amikor Finnország északi részén, ember alig járta vadvizeken horgászott pisztrángokra, vagy amikor a szenegáli kongresszuson vett részt különleges tengeri horgászaton. De említhetné Kubát is vagy Franciaországot, mégis azt mondja, hogy a hazai vadvizek, a Duna és a Rába állnak legközelebb a szívéhez.

Szalay Ferenc gyermekéveit Győrben töltötte, és az ELTE magyar–francia szakának elvégzése után költözött Budapestre, de azóta sem tud elszakadni a folyók városától. „Itt él a húgom, az öcsém, győrinek vallom magam a fővárosban is” – mondja, a gyerekeket, fiatalokat pedig arra buzdítja, hogy időnként fordítsanak hátat a virtuális világnak, a számítógépnek. Ragadjanak horgászbotot, szagoljanak kicsit bele a természetbe, hogy át tudják érezni, mennyire más dimenzió a valóságos vízpart, mint egy egysíkú, képzelt világ a képernyőn.

Szakmai karrier
A horgászvezető itthon is elismerésre méltó szakmai karriert járt be. Ügyvezető elnökként 1998-tól 2011-ig vezette a magyar horgászszövetséget, a Mohoszt, 1996-tól 2011-ig az országos versenyhorgász-bizottság elnöke volt, a Magyar Horgász magazin főszerkesztőjeként 1992 és 2015 között dolgozott.

 

 

 

 

Forrás: kisalfold.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük