Halgazdálkodásról és hal védelméről szóló törvény módosítása

A 2013. júniusában elfogadott halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény törvény időközi tapasztalatai alapján szükségessé vált a törvény egyes előírásainak módosítása. A földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján az Országgyűlés megtárgyalta a módosítást és a 2015. április 14-i ülésnapon nagy többséggel elfogadta azt. A módosításról szóló 2015. évi XLVIII. törvény mellékelt szövege a Magyar közlöny 58. számában jelent meg. A törvénymódosításban szereplő néhány fontosabb szabályzás közül a legjelentősebb: kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki.

A törvénymódosításban szereplő néhány fontosabb szabályzás:

  • kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki.
  • halvédelmi bírságot kockáztat, aki halfogásra alkalmas horgászkészséget horgászat során folyamatos 
    felügyelet nélkül hagyja;
  • a vak és gyengénlátó személyek is mentesülnek az állami horgászjegy díjának megfizetése alól;
  • a halastavi horgászatnak is lesznek rendeletben meghatározott szabályai;
  • ha a halgazdálkodásra jogosult nem tesz eleget gazdálkodási kötelezettségének, akkor a halgazdálkodási hatóság a jog gyakorlásának kényszerhasznosítását rendeli el;
  • a halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló nélküli horgászat, valamint a fogási napló vezetése nélküli halfogás is jogosulatlan horgászatnak minősül;
  • az állami horgászjegy elvételre kerül attól a személytől, aki a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja; nem nyilvántartott vízen őshonos halakat tart meg;
  • ha a legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt;
  • a miniszter jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb egy évig  meghosszabbítani a korábbi állammal  létrejött haszonbérleti szerződés hatályát.

 

A törvény módosítás teljes szövege a M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2015. évi 58. számából

2015. évi XLVIII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról
/ A törvényt az Országgyűlés a 2015. április 14-i ülésnapján fogadta el./
1. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: 
Hhvtv.) 2. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„7. halastó: olyan – elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására 
kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó – haltermelési 
létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a 
teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;”
(2) A Hhvtv. 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési 
létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és 
horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való 
fogása;”
2. § A Hhvtv. 7. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a 
halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.
(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét 
megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó 
nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről 
vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.”
3. § A Hhvtv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a 
halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat, azonban 
a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére – a 24. § a) pontjára 
figyelemmel – új haszonbérleti szerződés nem köthető.”
 
4. § A Hhvtv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) Ha a halgazdálkodási jog gyakorlására a 74. § (4) bekezdése alapján jogosult (a 
továbbiakban: kényszerhasznosított jogosult) a halgazdálkodási hatóság felszólítása ellenére – a 
felszólítás kézhezvételétől számított – egy éven túl sem tesz eleget a halgazdálkodási jog 
gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeknek, és ezáltal a halállomány vagy a vízi élőhely 
fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a halgazdálkodási hatóság a 
kényszerhasznosított jogosult költségére elrendeli a halgazdálkodási jog gyakorlásának 
kényszerhasznosítását. A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági döntést 
nyilvánosan is közzé kell tenni. A kényszerhasznosítást arra az időre kell elrendelni, amíg a 
halgazdálkodási jog a jogosultat megilleti.
(2) A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítása során a miniszter – a kényszerhasznosított 
jogosult törvényes képviselőjeként eljárva – a halgazdálkodási jogot haszonbérbe vagy 
vagyonkezelésbe adja. A haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés időtartama nem lehet 
hosszabb a kényszerhasznosítás időtartamánál.
A kényszerhasznosított jogosult a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési díjnak csak a felmerült 
költségeket – ide értve a kényszerhasznosítás elrendelésével, a haszonbérbe vagy 
vagyonkezelésbe adással kapcsolatos, valamint a halgazdálkodási jog gyakorlásából eredő 
valamennyi költséget is – meghaladó részére tarthat igényt.”
 
5. § A Hhvtv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület 
különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a 24. 
§ a) pontja szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdése 
szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni.”
 
6. § A Hhvtv. 33. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról – a nemzeti vagyonnal való 
felelős gazdálkodás átláthatósága céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)
„b) a halgazdálkodásra jogosult
ba) nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy
bb) cégnevét, székhelyét és adószámát,”
 
7. § A Hhvtv. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási 
hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva 
vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja.”
 
8. § A Hhvtv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken 
tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában 
végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint a halállománymentés 
azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási vízterületre lehet kihelyezni.”
 
9. § A Hhvtv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami 
horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek – az adott típusból – egy naptári évben csak egy 
adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint a 43. § (4) 
bekezdése szerinti esetet.”
 
10. § A Hhvtv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy 
korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász 
a magyar állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, a 
más országban tett vizsgát az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal igazolja.”
 
11. § A Hhvtv. 41. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól)
„e) a vak vagy gyengénlátó” (személy.)
 
12. § A Hhvtv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött személy.”
 
13. § A Hhvtv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott 
halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati engedély 
vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló 
vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak 
minősül.”
 
14. § (1) A Hhvtv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalmak – az a) és h)–j) pontok kivételével – a haltermelési 
létesítményre is vonatkoznak.”
(2) A Hhvtv. 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel, 
valamint a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának 
szabályairól szóló rendelet szerinti gépkezelői jogosítvánnyal rendelkező személynek adható 
meg.”
(3) A Hhvtv. 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (5)–(6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a halgazdálkodási 
hatóságnál nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező és kétévenkénti 
elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel végezhető.”
 
15. § A Hhvtv. 47. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély – közösségi 
jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével – a következő okokból 
adható meg:]
„g) állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutató céljából.”
 
16. § A Hhvtv. 54. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az Adattár részét képezik)
„g) a 42. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatai.”
 
17. § A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés e) pontja a következő eh) alponttal egészül ki:
[Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek 
az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott 
halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a 
halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:
e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami 
horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki]
„eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja.”
 
18. § A Hhvtv. 63. § (2) bekezdése a következő k)–s) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételeket a miniszter a következőkre 
fordítja:]
„k) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,
l) gyermek- és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborok 
szervezése, iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,
m) horgászturizmus fejlesztése,
n) horgászat megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények, illetve 
horgászversenyek és a versenysport támogatása,
o) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó 
rendezvények támogatása,
p) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a 
tudatformálás támogatása,
q) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,
r) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának 
támogatása,
s) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás 
igénybevételének támogatása.”
 
19. § (1) A Hhvtv. 67. § (1) bekezdés e) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
„e) a nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;”
(személlyel szemben.)
(2) A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
„m) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogását megvalósító;
n) a halfogásra alkalmas horgászkészséget annak halfogási célú használata során folyamatos 
felügyelet nélkül hagyó” (személlyel szemben.)
 
20. § A Hhvtv. 68. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halgazdálkodási 
bírság kiszabása során
a) a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült 
halgazdálkodási értékét,
b) a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak 
halgazdálkodási értékét,
c) a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodási értékét,
d) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen 
hatásának mértékét,
e) a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás feltárása 
érdekében tanúsított együttműködő magatartását,
f ) a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás 
gyakoriságát,
g) a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve 
különleges rendeltetésű jellegét, valamint a jogsértéssel érintett halgazdálkodási kíméleti 
területeit,
h) a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott halászati őrök számát veszi figyelembe.
(1b) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halvédelmi bírság 
kiszabásakor
a) a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekmény módszerét,
b) a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét és jelentőségét,
c) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen 
hatásának mértékét,
d) a cselekmény halállományt veszélyeztető mértékét,
e) a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás 
feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,
f ) a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a bírságolás 
gyakoriságát,
g) a jogsértő személy életkorát, illetve esetleges fogyatékosságát,
h) a jogsértéssel érintett halgazdálkodási vízterület nyilvántartott vagy nem nyilvántartott jellegét
veszi figyelembe.”
 
21. § A Hhvtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Ha a jogsértő állapot megszüntetése, vagy a további jogsértések megelőzése érdekében 
az e törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, a 
halgazdálkodási hatóság bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá 
vont személyt.
(2) A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha
a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, 
vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül 
bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, turista állami 
horgászjegyét vagy állami halászjegyét, valamint fogási naplóját és területi jegyét, továbbá a 
személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés 
időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,
b) halfogásra jogosító okmányok nélkül kereskedelmi vagy ökológiai célból halászott, de a 
halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat időpontjában érvényes 
halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes 
igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem 
rögzített halat nem tartotta meg,
c) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül 
horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat 
időpontjában érvényes állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság 
igazolására szolgáló arcképes igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás 
ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg, vagy
d) a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal 
mulasztja el.”
 
22. § A Hhvtv. 71. § 2. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
„2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó halgazdálkodási és halvédelmi bírság 
kiszámításának módját és a bírságok mértékét, valamint az állami horgászjegy, turista állami 
horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás 
időtartamát;”
 
23. § (1) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„32. a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és 
kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;”
(2) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért 
fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog esetében a 
vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e díjakra 
vonatkozó díjkedvezmény szabályait;”
(3) A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 34., 35. és 36. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„34. a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási 
szabályait;
35. az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét; és
36. a Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési 
létesítményeket, valamint ezeken a haltermelési létesítményeken az idegenhonos halfajok 
telepítésére és felhasználására vonatkozó különös szabályokat.”
 
24. § (1) A Hhvtv. 74. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem kell alkalmazni e törvény 6. § (1) bekezdését és 74. § (4) bekezdését a halászatról és a 
horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően magántulajdonba került 
olyan lefolyástalanként nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, ahol 2013. 
augusztus 31-én a halászati jog nem az államot illette meg.”
(2) A Hhvtv. 74. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, 
amelynél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az 
állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása 
körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli.”
(3) A Hhvtv. 74. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári 
évekre nem adható ki.

(9) A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési 
szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani az állammal 
nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti szerződés hatályát.”
 
25. § A Hhvtv. 1. 1. § (1) bekezdésében az „a Magyarország területén levő halgazdálkodási 
vízterületeken és azok partján” szövegrész helyébe az „a Magyarország területén levő 
halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben”,
2. 2. § 18. pontjában az „az eredményes” szövegrész helyébe az „a”,
3. 7. §-ában a „megújulását” szövegrész helyébe a „megújulását, gyarapodását”,
4. 40. § (1) és (2) bekezdésében az „Állami horgászjegyet” szövegrész helyébe az „Állami 
horgászjegyet és fogási naplót”,
5. 43. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „állami horgászjegyet,” szövegrész helyébe az 
„állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet,”,
6. 45. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „kereskedelmi” szövegrész helyébe a 
„kereskedelmi, ökológiai, valamint szelektív”,
7. 45. § (1) bekezdés b) pontjában az „állami horgászjegyet” szövegrész helyébe az „állami 
horgászjegyet és a fogási naplót”,
8. 46. § (7) bekezdésében az „évenkénti” szövegrész helyébe a „kétévenkénti”,
9. 47. § (2) bekezdés a) pontjában a „kutatási” szövegrész helyébe a „kutatási vagy oktatási”,
10. 48. §-ában a „sűrűségű” szövegrész helyébe a „méretű”,
11. 53. § (2) bekezdésében a „halgazdálkodási hatóságnál” szövegrész helyébe a 
„halgazdálkodásra jogosultnál”, az „állami horgászjegy kiváltásának helyén” szövegrész helyébe 
az „e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint”,
12. 53. § (3) bekezdésében a „félévente” szövegrész helyébe a „negyedévente, a negyedévet 
követő hónap 15. napjáig”,
13. 56. § (3) bekezdésében az „egyen- vagy formaruhával” szövegrész helyébe az 
„egyenruhával”,
14. 56. § (7) bekezdés b) pontjában a „kifogott halat” szövegrész helyébe a „jogosultság 
hiányában kifogott halat”,
15. 56. § (7) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „horgászik vagy halászik” szövegrész helyébe a 
„horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz 
használatát”,
16. 61. § (2) bekezdés a) pontjában az „a halgazdálkodási vízterületre és az azzal érintett 
ingatlanra bejárhat” szövegrész helyébe a „bármely ingatlanra beléphet”,
17. a 61. § (2) bekezdés e) pontjában az „a halgazdálkodási vízterületen a halászat” szövegrész 
helyébe az „a halgazdálkodás”,
18. 63. § (1) bekezdés b) pontjában „a halgazdálkodási haszonbérleti díj” szövegrész helyébe „a 
halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj”,
19. 63. § (4) bekezdés d) pontjában a „halpusztulások okainak” szövegrész helyébe a 
„halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak”,
20. 72. § (1) bekezdés 26. pontjában az „értelmi fogyatékos” szövegrész helyébe az „értelmi 
fogyatékos, vak vagy gyengénlátó” szöveg lép.
 
26. § (1) Hatályát veszíti a Hhvtv.
a) 1. § (2) bekezdése,
b) 63. § (2) bekezdés a) pontja,
c) 72. § (2) bekezdés 1. pontja.
(2) Hatályát veszíti a Hhvtv.
a) 17. §-ában az „,ilyen egyed kereskedelmi forgalomba nem hozható”,
b) 47. § (3) bekezdésében az „és megőrzése”,
c) 61. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kerítéssel elzárt magánterületre is beléphet,”
szövegrész.
 
27. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
28. § E törvény 2–5. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k.,                                                                     Jakab István s. k.,
köztársasági elnök                                                          az Országgyűlés alelnöke

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük