2015. április 24-én átadták a békésszentandrási duzzasztó melletti hallépcsőt

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2015. április 24-én tartotta a Békésszentandrási duzzasztó mellé épült hallépcső projektzáró rendezvényét. A projekt során egy 301 m hosszú, megkerülő csatornás hallépcső épült a Békésszentandrási duzzasztó melletti osztószigeten. A hallépcső ökológiai- és gazdasági vizsgálatok alapján kedvező kialakítású, minden eleme úgy lett megtervezve, hogy a halak és más vízi élőlények megfelelő komfortérzettel használják. A halcsatornában eddig 15 halfajt sikerült beazonosítani, köztük olyan fajokat is, amelyek kizárólag a Hármas-Körös folyó alvízi szakaszán fordultak csak elő, mint a domolykó, bagolykeszeg, márna, széles durbincs, selymes durbincs. A próbaüzem és a haltani monitorozás teljes kiértékelése folyamatban van. A hallépcső átadásán a KHESZ elnöke és ügyvezetője vett részt.

A KÖVIZIG sajtóközleménye a hallépcsőről:

A Békésszentandrási duzzasztó mellé épült hallépcső projektzáró rendezvénye kapcsán A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programja „Élőhelyvédelem és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” elnevezésű pályázati konstrukciójába sikerrel pályázott. Támogatást nyert a KEOP – 3.1.2/2F/09-11-2012-0016 azonosító számú projekt, melynek keretében egy 301 m hosszú, megkerülő csatornás hallépcső épült a Békésszentandrási duzzasztó melletti osztószigeten.


Épülőfélben a hallépcső “felvíz” felőli oldala (kép: KHESZ)

A projekt előzménye, előkészítő szakasza Az 1942-ben a Hármas-Körös 47,48 fkm szelvényében üzembe helyezett Békésszentandrási vízlépcső jobb oldali parti pillérébe építették meg – a korabeli tervezési elveknek megfelelő – hallépcsőt. Működését erősen korlátozta az, hogy a vízfolyás szerint alatta fekvő Bökényi duzzasztó üzeme 1987-ben megszűnt, ugyanis ennek következtében az alvíz átlagos szintje megközelítőleg 1 méterrel kisebb lett. A vízszint-csökkenés következtében, a duzzasztási időszakban – a nagyobb vízhozamú időszakokat kivéve – lehetetlenné vált a halak és vízi makrogerinctelenek átjutása a duzzasztó által megosztott alvízből a felvízbe.


A régi “halkamra” (kép: KHESZ)

Az üzemi tapasztalatok azt mutatták, hogy az eredeti szerkezeti kialakítás a fényviszonyok szempontjából sem kedvező, mivel a sötét halcsatorna elriasztja a halakat. A Hármas-Körös folyó nagyvízi medre rendkívül értékes, természetes állapotú vizes élőhely, mely a Natura 2000 hálózatba tartozik, a Körös-Maros Nemzeti Park részeként országosan védett természeti terület. Halfaunisztikai vizsgálatok kimutatták, hogy a folyó beruházással érintett szakaszán 31 fajt képviseltek a befogott és meghatározott egyedek, melyből 5 faj élvezi a hazai természetvédelem oltalmát, valamint további 7 faj az európai jelentőségű Élőhelyvédelmi Irányelv függelékeiben is megtalálható. E tény is azt mutatja, hogy természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú a Hármas-Körös hosszirányú átjárhatóságának biztosítása. A projekt előkészítő szakaszában elkészült a részletes megvalósíthatósági tanulmány, az előzetes vizsgálati dokumentáció, a vízjogi létesítési engedélyes- és kiviteli terv, valamint beszerzésre kerültek az engedélyek. A tervezési munkát az érintett szakaszon élő halállomány faji összetételéről és a fajok dominancia viszonyáról szóló vizsgálatok segítették. Az előkészítő szakaszra elnyert támogatás 12.921.720 Ft. A projekt előkészítő szakasza 2011. február 23-tól 2013. január 31-ig tartott, majd az Igazgatóság 2012-ben támogatást nyert a pályázat megvalósítási szakaszára, az ezzel kapcsolatos Támogatási Szerződést 2013. március 13-án kötötték meg. Elnyert támogatás: 238.415.347 Ft A projekt megvalósítása, azaz az építés szakasza: 2013. február 08-tól 2015. május 04-ig tart. A beruházás során megépült létesítmények:

  • Földmedrű halcsatorna a megfelelő fenékesésekkel, bukókkal és pihenőtavakkal kialakítva, egyik rézsűjében stabilizált úttal, felső végében hornyos lezárással (301 m),
  • Halcsatorna megközelíthetőségét biztosító karbantartó-, fenntartó út (228 m),
  • Csatornamederben 9 db fix bukó,
  • Vízbeeresztő vasbeton műtárgy a csatorna felvízi végén (1 db),
  • Áteresz a halcsatornát keresztező forgalom biztosítására (1 db),
  • Vízikieresztő, alvízi lépcsős műtárgy (1 db).

A projekt során egy 301 m hosszú, megkerülő csatornás hallépcső épült a Békésszentandrási duzzasztó melletti osztószigeten. A hallépcső ökológiai- és gazdasági vizsgálatok alapján kedvező kialakítású. Minden eleme úgy lett megtervezve, hogy a halak és más vízi élőlények megfelelő komfortérzettel használják. A hallépcsőben 3 db nagy műtárgy – egy alvízi, egy felvízi és egy átjáró műtárgy – és 9 db fix bukó épült.

A konkrét építés 2014 áprilisától decemberig tartott, melyet a több hónapon át tartó próbaüzem követett. A próbaüzem során elvégezték a bukók és a vízszabályozó műtárgyak finom beállításait, hogy a halak számára a kedvező áramlási viszonyok megteremtődjenek. Az építési munkálatok és a próbaüzem ideje alatt, haltani monitorozást is végzett a SCIAP Kutatás-fejlesztés és Tanácsadó Kft., mely kiterjedt a Hármas-Körösön a duzzasztó al- és felvizére, valamint az elkészült halcsatornára. A Hármas-Körösön 2013-2015 között összesen hat alkalommal, a halcsatornában 2015-ben négy alkalommal történt mintavétel, melyek során 33 fajt sikerült beazonosítani. Az előkerült fajok közül négy védett fajt a halványfoltú küllőt, a szivárványos öklét, a széles durbincsot és a selymes durbincsot, illetve egy fokozottan védett faj a magyar bucót azonosították. A Hármas-Körös felvizéhez viszonyítva az alvíz fajgazdagabb és több az egységnyi területre jutó egyedszám is. Az alvízen található halfajok közül, inkább az áramláskedvelő, ún. reofil fajok dominálnak. A halcsatornában 15 halfaj került már beazonosításra, köztük olyan fajok is, amelyek kizárólag a Hármas-Körös folyó alvízi szakaszán fordultak csak elő, mint a domolykó, bagolykeszeg, márna, széles durbincs, selymes durbincs. A próbaüzem és a haltani monitorozás teljes kiértékelése folyamatban van. Igazgatóságunk – szintén pályázati forrásból – már létesített hallépcsőt a Körösladányi duzzasztónál, így a most megvalósult projekttel együtt, a halak számára akadálymentesen használható folyószakasz hossza 652,95 km-re növekedett területünkön. Ezt az értéket a közeljövőben tovább kívánjuk növelni, mivel már a Békési duzzasztónál is elkészültek hallépcső tervei. A hallépcső tervezése és kivitelezése során igazgatóságunk partnerségi megállapodást kötött a Békés Megyei Természetbarát Szövetséggel, melynek eredményeként már iskolás csoportok is meglátogatták a Békésszentandrási hallépcsőt. 

Képek: KHESZ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük