Jövőgenerációs csali: nem csak a horgászokért!

A horgászat rohamtempóban fejlődő világában a mai napig ritka kifejezés a „környezettudatos innováció”. Az üzlet, a haszon, a pozícióharc általában kíméletlenül félresöpri azokat a szempontokat, amelyek a piaci szereplők és a horgászok igényei mellett a halak és környezetük érdekeit is szolgálhatnák. Ez a gyakorlat ráadásul éppen ott hajlamos nélkülözni az új szemléletű fejlődési irányokat, ahol pedig leginkább szükséges volna: a halak által ténylegesen elfogyasztható (tehát nem mű) csalik és etetőanyagok frontján.

Szerencsére van kivétel. Ráadásul hazánkban, ahol egy fiatal, de tapasztalatai révén kezdőnek semmiképpen sem nevezhető horgász olyan bojlit fejlesztett, amely amellett, hogy új síkra helyezte a fogáseredményességet befolyásoló ismereteket, környezetbarát összetevőket tartalmaz. Jövőgenerációs jó példa Jávorka Dánieltől, a csalik palettáján úttörőnek számító bojlik megalkotójától:

– Foglaljuk össze: horgásztapasztalataidat egyetemi tanulmányaiddal ötvözve megalkottál egy halcsalit, amelyik több szempontból is különleges. Legfőbb „összetevőit” az innovatív szemlélet, a környezettudatosság és a precíziós fogósság jelenti.

– Ez pontosan így van. Immár több mint 10 éve horgászom bojlival, mondhatni megszállottan leragadtam ennél a módszernél, hisz lenyűgöz a természet szépsége, és az a nyugalom, amelyet az ember a sok hétköznapi rohangálás, és leterheltség után a vízparton kaphat.


Több mint 10 éve horgászom bojlival, ezalatt sok szép emléket sikerült begyűjtenem

Öt évvel ezelőtt, amikor elkezdtem egyetemi tanulmányaimat, olyan információk birtokába jutottam, amelyekről rögtön tudtam: gyakorlati tapasztalatokkal ötvözve ezeket, fényévekkel előrébb léphetek horgásztudás tekintetében. Mint pontyhorgász, szeretek minél többet megtudni célhalaimról, ezért egy olyan oldalról közelítettem meg a témát, amelyet azelőtt egyetlen csaligyártónál, vagy aktív horgásztevékenységet folytató hazai horgásznál sem tapasztaltam. Mind a halbiológia, mind a hidrobiológia, mind az ökológia, vagy akár mind az anyagismeret terén szerzett ismereteimet elkezdtem beépíteni a bojlikészítésbe, és horgászataim gyakorlati mozzanataiba.

– Egyetemi tanulmányaidat olyannyira sikerült mindennek szolgálatába állítani, hogy szakdolgozatod is ezt a témakört célozza. Pontosan miről is szól?

– Sok időt fordítottam azon tényezők haltáplálkozást befolyásoló hatásainak megfigyelésére, amelyek a horgászatok eredményességét gyakorta megnehezíthetik. Ezek lehetnek különböző biotikus (élő) tényezők, akár fajon belül (táplálékkonkurencia), akár fajon kívül (vidra, kormorán, ember, stb.) vagy abiotikus (élettelen) tényezők, mint például a hőmérséklet, a szél, a csapadék, a légnyomás, a kémhatás és így tovább. Koncepcióm elsősorban ez utóbbi csoport megfigyelésén nyugszik, innen is ered cégünk neve, az Abiotic Carp Baits, vagyis az élettelen környezeti tényezők hatásainak megfigyelésén alapuló ponty csalik. Szakdolgozatomnál ezen belül is egy olyan területet választottam, ahol a horgásztársadalom ezzel kapcsolatos ismereteiben hatalmas űr tátong. Nem csoda, hiszen keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy egy precíz multiparaméteres pH mérő műszerrel megvizsgálhassák azt, hogy mégis miként zajlanak le a vízben a csali körüli környezeti változások, és pontos értéket kapjanak minderről. Így lett szakdolgozatom címe: A kémhatás szerepe a környezettudatos haleledelgyártásban.


Ilyen műszerrel végeztem vizsgálatokat a csalik “viselkedése”
és a pH közötti összefüggések terén

– A diplomamunkád nem csak elmélet. Bojliskörökben sokaknak ismerősen cseng a neved, amely már önmagában garantálja, hogy mind e mögött komoly nagyhalas tapasztalat, folyamatos kísérletezések sorozata áll. Hogyan zajlott a „gyakorlati munka”, kvázi a vízparti próbák időszaka, és milyen eredményeket hozott?

– A projekt fejlődésében 2012 óta aktívan részt vesz egy csapat. Létrejöttének egyik alappillére számomra az volt, hogy hétköznapi, de megbízható emberekkel folytatott együttműködéssel (barátokkal) rávilágítsak arra, hogy egy koncepció, illetve egy minőségi termék nem csak a „profik” kezében válhat sikeressé. Mi több, igyekeztem teljes mértékben hozzájárulni ahhoz, hogy a csapattagok a termékek használatával, illetve az itt begyűjtött információk segítségével kiemelkedő eredményeket érhessenek el. Ez számukra is és természetesen számomra is előnyös. Kimondottan „teszthorgászt” nem alkalmazok, igazából annyira nem is szeretem ezt a kifejezést, mert hazai viszonylatban egy nagyon elkorcsosult fogalommá vált.


A próbákat megbízható baráti csapat segítette

Summa-summarum, az utóbbi három év gyakorlati munkája a folyamatos fejlődés mellett olyan eredményeket hozott, amelyen én magam is megdöbbentem! Ez idő alatt megközelítőleg 30 darab 20 kg feletti és megszámlálhatatlanul sok 10 és 15 kg feletti pontyot sikerült fogni. És mindez csupán arra a szűk rétegre jutott, akikkel a mai napig együtt dolgozunk, és akik már a piacra kerülés előtt is nagy sikerekkel használták az általam kifejlesztett csalikat. A 2015-ös év minden eddiginél jobbra sikerült, idén immár 5 db 25 kg feletti fogást tartok számon, köztük a saját „best of”-omat is, amelyet szeptember végén fogtam a Széki-tavon, 26,20 kg-mal.


Az utóbbi három év próbái fantasztikus eredményeket hoztak


Köztük a saját „best of” fogásomat is – 26,20 kg

– Sokak próbálták már az általad kifejlesztett csalit? Milyen fogadtatásra és persze fogásokra talált másoknál?

– A tesztidőszak alatt durván 40-50 ember horgászott a bojliaimmal. A fogadtatás kivétel nélkül pozitív volt, közülük minimum 20 olyan személyről tudok, akik az Abiotic bojlik segítségével fogták meg az eddigi legnagyobb pontyukat.


Tranker Balázs – 26,50 kg

 


Timár Tibor – 25,80 kg


Sztanke István – 23,70 kg


Csordás Dávid – 22,20 kg


Molnár Levente – 21,80 kg

– Az általad fejlesztett csalikkal ma már bárki horgászhat. Milyen tanácsokat adnál használatukhoz?

– A tesztidőszak alatt kifejlesztettünk egy olyan táblázatot, amely szintén egyedi innovációnak számít a piacon és, amely használata mellett garantálom, hogy az esetek 70-80%-ban sikeresek lehetünk a vízparton. Ez az ún. „bojli használati irányadó és értékelő” táblázatunk, amelyben különböző fronthatásokra, illetve napszakokra vetítve határoztuk meg a csalik beválási esélyét egy 10 pontos rendszerben. Értelemszerűen egy csali minél több ponttal rendelkezik egy adott időszakra, annál nagyobb eséllyel tudunk vele akkor halat fogni. Ez nem jelenti azt, hogy egy adott csalival a gyengébben pontozott időszakban ne lehetne halat fogni, sőt, gyakran tapasztaltam olyat is, hogy akkor, amikor egy csalinak kevésbé kellene működnie, sokkal szelektívebben viselkedik, mert nem hívja fel magára annyira a kisebb pontyok figyelmét.    


Bojli használati irányadó és értékelő táblázatunk

– Útmutatásoddal, mennyivel tudnak ezek a csalik többet, mint a hagyományos bojlik, amelyek legfeljebb a halétvágyat szelektáló íz- és tápérték variációkról szólnak, esetleg általános hideg/meleg címkékkel vannak ellátva?

– Mind a beltartalom, mind a felhasználhatóság szempontjából arra törekedtünk, hogy a bojlik összhangban álljanak annak az időszaknak a haltáplálkozást befolyásoló körülményeivel, amelyre az adott típust ajánljuk. Így jött létre az előbbiekben ismertetett táblázat. Ezek a csalik felhasználhatósági szempontból tudnak többet bármely piaci társuknál, ugyanis pontosan meg tudom mondani bármikor, bárkinek, hogy melyik bojli használatát mikor és miért ajánlom, vagy miért nem.

Például a chilis bojlijaimat azért nem ajánlom a hideg vízi horgászatokhoz, mert a chili csípősségét okozó hatóanyag (kapszaicin) gyakorlatilag oldhatatlan hideg vízben, ergo a chilis golyók egyik legfőbb attraktorukat veszítik el a hideg vízi körülmények mellett. Ez persze nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne ilyen csalival hideg vízben pontyot fogni, de ilyen esetben a halfogásért valószínűleg a további komponensek lennének a felelősek. Vagyis teljesen feleslegesnek érzem azt, hogy bárkinek is chilis bojlit ajánljak egy téli horgásztúrára, ha tudom, hogy az egyik legfontosabb komponense vész semmibe adott vízhőfok mellett. De számos hasonló példát tudnék még sorolni…

– Másik fontos, szó szerint csaliba gyúrt innováció a környezettudatosság. Mit is takar ez pontosan?

– A környezettudatos gondolkodás csak egy nagyon lassú, apró léptekben lezajló folyamat eredményeként vezethető be az átlaghorgász szemléletébe. Sajnos az emberek túlnyomó többsége manapság 100%-ban eredményorientált és nem érdekli őket, hogy mi kerül be a vízbe, értsük ezt mind a gyártókra, mind a horgászokra – tisztelet a kivételnek. A horgászok körében az a probléma, hogy fillérekért szeretnének bojlit vásárolni, nagy mennyiségben, a gyártóknál pedig az, hogy ehhez az igényhez miképpen idomuljanak. Mindennek pedig gyakran olyan összetételű bojli(?) a végeredménye, aminek beltartalma gyakorlatilag a nullával egyenlő és környezetkárosító hatásai miatt ártalmas a halakra.


Egyáltalán nem mindegy, hogy a környezetre milyen hatással van a csali,
amit bejuttatunk a vízbe

Erre tudományos bizonyíték is van, hisz volt szerencsém egy olyan mesterszakos hallgató diplomamunkáját olvasni, amelyben egyértelműen kimutatta, hogy x gyártó „etető” bojlija, milyen káros elváltozásokat okozott azoknak az akváriumi halaknak a szervezetében, amelyek ezeket a bojlikat fogyasztották. És lényegesen „szebb” eredményt kapott azoknál a mintapéldányoknál, amelyeket az általam felajánlott bojlikkal etetett.      

– Aki ismer, az jól tudja: a történetnek nincs vége. A környezettudatosság ugyancsak ráfér a horgászat világára és a halakról szerzett tudásunk sem véges. Hogyan tovább?

– Van erre egy frappáns mondás: Az ember tudása ott kezdődik, ha tudja, hogy mi az, amit nem tud! Szeretem, ha tudom a miérteket és a horgászatban bizony még rengeteg a nyitott kérdés. A pH méréséhez hasonlóan a későbbiekben vizsgálatokat szeretnék végezni az oxigénkoncentráció kérdéskörét illetően is, hiszen az oldott oxigénszint szintén erősen befolyásolja a pontyok táplálkozásának intenzitását. Úgy vélem, ha erről a területről is kap az ember számszerű adatokat, az nem csak horgászati, hanem tógazdasági szempontból is értékes eredményeket jelenthetne, hiszen a kiegészítő takarmányozásnál egyáltalán nem mindegy, hogy alacsony légnyomás mellett (melegfront) vagy magas légnyomás mellett (hidegfront), mennyi takarmány kerül a vízbe. A vizsgálat hozzájárulhatna hosszútávon a vizek felesleges szennyezésének elkerüléséhez, illetve a túlzott szervesanyag felhalmozódási folyamatok mérsékléséhez.

– Hol lehet téged követni, illetve régi-új infókat begyűjteni bojlijaidról?

A weboldalunk tavasztól indul, addig az Abiotic Carp Baits facebook oldalán lehet elérni minket (www.facebook.com/acbbojli) illetve e-mailben az abioticbojli@gmail.com címen. A facebook oldalunkon igyekszünk folyamatossá tenni a szakmai információk közlését, hogy sporttársaink minél többet tudhassanak meg a pontyhorgászat tudományos irányzatáról.

Cikk: Tószögi György – Jávorka Dániel
Fotók: Abiotic Carp Baits

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük