Állománypótló csukatelepítés az Élővíz-csatornán

A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége a múlt hét folyamán állománypótlás céljából, átlagosan 2 kilogramm egyedsúlyú, felnőtt csukaállományt helyezett ki a kezelésében lévő egyes csatornaszakaszokra, összesen 429 kg összsúlyban.

A Biharugrai Halgazdaság Kft.-től beszerzett ragadozók az alábbi súly- és területi elosztásban kerültek telepítésre:

  • Élővíz-csatorna / 379 kg (Gyulán, Békésen és Békéscsabán, városonként két-két helyszínen)
  • Dánfokéri-, vagy „Körgát-csatorna” / 50 kg

Általánosságban elmondható, hogy a ragadozó halfajok állománypótlás céljából telepíteni kívánt felnőtt, azaz adult egyedeit a hazai haltermelőknél nehezebb beszerezni. Amennyiben rendelkezésre áll, azt jobbára a már régebbi vásárlóknak értékesítik és sokszor „árukapcsolással” adják, például ponty vásárlása mellett kap a vevő csukát is. Ára jelenleg kb. háromszorosa (2000-2100 Ft/kg) a háromnyaras ponty kilónkénti árához képest. A Szövetség az Élővíz-csatorna vízrendszerében, de Békés megye vizeiben is szinte mindenhol előforduló „all season” halfajból többet is vásárolt volna, de ennyi állt rendelkezésre.

A nagyobb testű (ívóképes) csukaállomány pótlása a vízterületek természetes szaporulatának elősegítését célozza. Kíméletük a jövő halállományának érdekében fontos, szeretnénk, ha a most telepített halak nagy része a tavaszi időszakban a csatornaparti növényzet által biztosított kiváló ívóhelyeken sikeresen tudna szaporodni és a helyi csukapopuláció sok ezer kis „kacsacsőrű” ragadozóval gazdagodhatna. Kérjük ezért a horgászokat, hogy az adott vízterületen, a téli-koratavaszi időszakban kifogásra kerülő nagyobb testű csukákat lehetőség szerint helyezzék vissza a vízbe.

KHESZ

A csuka biológiai-etológiai jellemzőiről

Csuka (Esox Lucius L.)
németül: Hecht
angolul: Pike

Hosszú életű, nagyra növő őshonos halfajunk. A teste végén elhelyezkedő hát- és farokúszó, a kacsacsőrszerű orr és a szem alá érő, vízszintes vonalú száj minden más hazai halfajtól megkülönböztetik. A különböző élőhelyen fogott példányok színezete igen változatos lehet. Nagyobb állományai fehérhalakban gazdag, növényfoltokkal övezett sekély tavakban, holtágakban, csatornákban alakulnak ki.

Mátyásnap tájékán a kedvező környezeti feltételek – 7-10 celsius fokos vízhőmérséklet – már a csuka ívását jelentik. 2,5-3 mm-es ikrája a pontyfélékéhez viszonyítva nagyobb, színe vörösessárga. A kikelt ivadék rövid időn belül, már pár centis kortól ragadozó életmódra tér át. A 4-5 cm-es, szűkebb élettérben lévő példányokra jellemző a kannibalizmus.

A táplálékláncban a süllő és a harcsa alatt helyezkedik el. Hengeres testalkatának és úszói elhelyezkedésének köszönhetően hirtelen, gyors mozgásokra képes, azonban hosszabb távon nem jó „úszó”, áldozatát nem üldözi, előzőek által territórium őrző. Egész évben aktív horgászhal, étvágya csak az ívási időszakban és fogváltáskor csökken.

Az Esox Lucius L. a csukafélék családjának európai képviselője, de több édesvízi faja is él, amelyeket érdemes megemlíteni. Példaként érdemes említeni az Észak Amerikában megtalálható, kisebb testű Grass Pickerel-t (Esox americanius vermiculatus) – szó szerinti ford. fű-kiscsuka –  és a Redfin pickerel-t (Esox americanus americanius) – pirosúszójú kiscsuka. Mindkettő sötét vonalakkal mintázott, utóbbinak – nevéből adódóan – pirosasak az úszói. Sötétebb színezetéről, az oldalán lévő eltérő mintázatról jól felismerhető a Chain pickerel (Esox niger) – szó szerinti ford. lánc-kiscsuka –, amely az előző két fajnál nagyobb testű. Mindhárom fajánál a szem alatt egy feketén pigmentált vertikális sáv található.


Esox Lucius L.


Esox americanius vermiculatus


Esox americanus americanius


Esox niger

A „muskie” becenevű Muskellunge (Esox masquinongy) erőteljesebb, robosztusabb, gyorsan növő faj, a 30 cm-es testhosszt akár négy hónapos korára elérheti. A „hazai” csukánknál nagyobb testű, egy kifejlett, idősebb példány teljes hossza 1,8 méter is lehet, súlya eléri a 31 kg-ot, de 45 kg-ost is fogtak már. Az általunk ismert csukától sötét sávos foltjai és világosbarnás színezetű úszói különböztetik meg leginkább.A „muskie” és nálunk is honos faj hibridje a tigris csuka, a Tiger muskellunge (Esox masquinongy x esox lucius).


Esox masquinongy


Esox masquinongy x esox lucius

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük