Sajtó tájékoztató az új halgazdálkodási törvény megjelenése alkalmából

Fürész György a MOHOSZ ügyvezető elnöke részvételével sajtótájékoztatót tartott Szűcs Lajos országgyűlési képviselő az új halgazdálkodási törvény (2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről) megjelenése alkalmából. Négyszázezer horgász számára fontos üzenet, hogy már ebben az évben védelmet kap a természetes vizek halállománya – mondta Szűcs Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője a Gyál közelében található Peremvárosi Horgásztó és Pihenőparkban tartott sajtótájékoztatóján vasárnap. A képviselő azt mondta, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben komoly versengés – sok esetben harc – alakult ki a halászat és a horgászat képviselői között. Ugyanakkor ez a határvonal sokkal inkább a tisztességes halászat és a tisztességes horgászat között húzódik – jegyezte meg. (Cikk forrása: MTI 2013. június 23. vasárnap 14:25)

Az Országgyűlés által június 10-én elfogadott halgazdálkodási kerettörvény széles társadalmi vita alapján született meg, újdonsága, hogy – mint a címében is jelzi – a halgazdálkodásról szól, a jogszabály a természetes vizeknek a horgászok szempontjából történő kezelését célozta meg. A természetes vizek kezelője az állam, amely a vizeket a horgászok kezelésébe adja, ugyanakkor az édesvízi halászatnak is van jogosultsága – mutatott rá, példaként említve a szelektív halászat szükségességét, az invazív (nem őshonos) fajok visszaszorítását. Hatálybaléptetését szeptemberre tervezik, amikorra el kell készülnie a miniszteri rendeletnek.

“Négyszázezer horgásznak azt üzenjük, hogy már ebben az évben megvédjük a természetes vizek halállományát” – közölte a képviselő. Kiemelte, hogy a horgászat és a horgászok száma jelentős gazdasági súlyt képvisel. Hozzátette, jelentős horgászturizmust szeretnének megvalósítani az országban, és ezt szolgálja például a turista horgászjegy bevezetése is.

Fürész György, a Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvezető elnöke a sajtótájékoztatón emlékeztetett rá, hogy 1112 egyesület van az országban, és 31 ezer hektár van a horgászok kezelésben, akik 2,5 milliárd forint értékben helyeznek ki halat évente. “A horgászszervezetek tevékenységét a felelősségteljes kezelés jellemzi” – mondta. A precíz szabályozással a törvény komoly szerepet fog betölteni például a halvédelem és az élőhelyek megújításában is.

Az új jogszabály megszületésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a törvényalkotók meghallgatták véleményüket. “A horgásztársadalom nem a halászat ellen van, hanem azt szeretné, hogy a vizek hasznosítása nonprofit jelleggel történjen” – mondta. Hozzáfűzte azt is, hogy a horgászatot rekreációs tevékenységként határozzák meg, ami újdonság. Az ügyvezető elnök jelentős mozzanatnak nevezte, hogy az új törvény a halászati tevékenységet is pontosan szabályozza. Fűrész György kitért a horgászat gazdasági jelentőségére is, és mint mondta, ma évente közvetve és közvetetten mintegy 30 milliárd forint összbevétel származik erről a területről, szemben a halászat egymilliárdjával. Az elnök utalt arra is, hogy a törvény elfogadásakor a parlamenti pártok döntően egyetértettek.

MTV 1 Híradójában- a mellékelt link alapján,  rövid részlet megtekinthető a sajtótájékoztatóból  17:13  perctől 19:05 percig .

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/06/23/20/MTV_Hirado_2013_junius_23_19_30.aspx

Az ATV is röviden tudósított  a sajtótájékoztatáról és a TV honlapján a következők olvashatók:

“Vége a vizek lerablásának” – elfogadták a halgazdálkodási törvényt

„Vége a természetes vizek lerablásának, a halgazdálkodásról szóló új törvény elfogadásával győztek a sporthorgászok” – monda Szűcs Lajos. A fideszes országgyűlési képviselő szerint azzal, hogy a természetes vizek kezelése a horgászok kezébe kerül, meg tudják majd védeni a halpopulációt, ráadásul az úgynevezett utánkövetéssel azt is meg tudják majd mondani, honnan került a hal az asztalra.

Az új halgazdaságról szóló törvény a halászokkal szemben már a horgászok és a vizek védelmét biztosítja. Szűcs Lajos szerint az új törvénnyel az volt a cél, hogy hatékonyabban lépjenek fel a halpopuláció védelme érdekében és megszűnjön az édesvizek lerablása. Ennek érdekében a természetes vizek üzemeltetése a horgászok kezébe kerül.

„Meg tudják védeni a saját vizüket, meg tudják mondani, hogy milyen módszerekkel, milyen eszközzel és milyen halat fogtak ki. Lesz egy utánkövetés is, és meg tudják mondani, hogyan került a hal az asztalra” – mondta el Szűcs.

A cél az is, hogy hazánkban fellendüljön a horgászati turizmus, ezért bevezetik a turista horgászjegyet. 

A szeptemberben életbe lépő törvény kimondja, hogy a természetes vizekben csak szigorú szabályok betartása mellett lehet majd halászni.

Az Origo.hu cikke – A hazai halgazdálkodás helyzetét javítanák az új törvénnyel

Magyarország természetes vízterületeinek környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható halgazdálkodása érdekében lép életbe szeptembertől a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény, amelynek célja többek közt az élővizek halállományának természetes megújulása, a halak illegális kifogásának és kereskedelmének megakadályozása, a horgászturizmus fellendítése a célja a törvénynek.

Az 1997-ben megalkotott, a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény elmúlt években többször módosításra került, ugyanakkor jelenlegi formájában már nem szolgálja megfelelően Magyarország természetes vízterületeinek környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható halgazdálkodását.

Olyan törvényre és arra épülő szabályozásra volt szükség, amely az egyes haszonvételi formákon túl elősegíti az élővizek halállományának természetes megújulását és megakadályozza a halak illegális kifogását és kereskedelmét is. A halgazdálkodás fogalmát ezért kibővített értelemben használja a törvény.

A halgazdálkodás fogalmába beletartozik a haltermelés és a természetes vízi halgazdálkodás, a halak élőhelyének védelme és halállományok megóvása is. A természetes vízi halgazdálkodásnak fontos elemei mind horgászat, mind a halászat, de egy új szabályozásnak egységesen kell kezelnie a halgazdálkodás feladatait, mindamellett, hogy figyelembe kell venni az egyes hasznosítási formák eltérő igényeit és társadalmi súlyát.

A természetes vízi halgazdálkodás hasznosítási formái közül a horgászatnak kell elsőbbséget élveznie, mert gazdasági és vidékfejlesztési szempontból ezen a tevékenységen keresztül érhető el a legjelentősebb pozitív hatás. Ugyanakkor a horgászati hasznosítás kiegészítéseként egyes vízterületeken szükség van a halászati haszonvételi forma fenntartására is.

Számos olyan gazdasági, természetvédelmi és társadalmi érdek van, amely miatt az állam számára fontos, hogy mind a rekreációs célú halászat, mind pedig helyi piacokat friss természetes vízi halakkal ellátó foglalkozási forma megmaradjon.

A célkitűzések

A törvény céljai között szerepel Magyarország természetes vízi halállományainak mennyiségi és minőségi növelése, a horgászok létszámának növelése, a horgászturizmus vidékfejlesztési hatásainak erősítése, továbbá az édesvízi halászati erőforrásokkal történő jobb és hatékonyabb gazdálkodás, az adminisztráció ésszerűsítése.

A további célok közt szerepel a haltermelés, akvakultúra fejlesztése, Magyarország minél nagyobb részesedése az Európai Unió várhatóan növekvő haltermelésében, valamint a hal, mint természet közeli és egészséges táplálék szerepének növelése a magyar társadalom étkezési szokásaiban

Hal és jog

A törvény hatályát kiterjeszti valamennyi magyarországi természetes hal-élőhelyre, de nem korlátozza a mesterséges haltermelő létesítményekben és kis, belterületi tavakon történő haltermelést. A halgazdálkodási jogot a nem állami tulajdonú vizek esetében is főszabály szerint a Magyar Államhoz rendeli, hogy a közvagyon részét képező természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást elősegítse, és megfeleljen az Alaptörvény követelményeinek.

Korlátozza, egyben átláthatóvá és szabályozottá teszi a természetes vízi halászatot. Ezen keresztül a természetes vizekben fogott halak piacát is ellenőrizhetővé teszi, ami segíti az illegális halfogások elleni küzdelmet és végezetül, a jogalkotó szándékai szerint összhangot teremt a halgazdálkodást jelentősen érintő, változó vagy új jogszabályokkal, így különösen a Büntető és a Polgári törvénykönyvvel.

Halgazdálkodási haszonbérlet

Az állami tulajdonnal nem érintett, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a tulajdonos vagy tulajdonosok, a törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott módon elsőbbséget élveznek a halgazdálkodási haszonbérlet megkötésére. A halgazdálkodási vízterület medrének kizárólagos tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát.

A tulajdonjog alapján elnyert halgazdálkodási haszonbérlet esetében a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodás bármely területére bevonhat harmadik felet, azaz a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható. A földtulajdonosi haszonbérlet speciális esetét kivéve, a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása pályázat útján történik. Az 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük