| Történelem | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
E rövid összeállítás a Szövetség történetéről az 50 éves a Magyar Horgász Szövetség – Tények és számok Békés megye horgászéletéből című könyvből, a Szövetség archívumából, valamint a Békési Horgász Egyesület fotógyűjteményéből a teljesség igénye nélkül készült. A Körösök és a Berettyó völgyében az itt élő emberek ősidők óta foglalkoztak halászattal. A szabályozatlan folyók vízrendszere gazdag volt halban, a halászokpákászok a sokféle eszköz mellett a hal horoggal történő zsákmányolását is alkalmazták, azaz a horgászatot. A két világháború között egyre több horgász látta szükségét, hogy szervezett körülmények között csoportosulva űzze kedvtelését. Ez azért vált szükségessé, mert az akkori vizeket bérleti rendszerben hasznosították. A költségek miatt célszerűnek látszott összefogni. Az első horgászcsoportok nagyobb vízszakaszok bérlésére jöttek létre. A közösen megváltott horgász bérleményt kedvezőbb áron szerezhették meg. A horgászat akkoriban sem volt olcsó szórakozás, kezdetben az így alakult horgászcsoportok tagjai többnyire iparosok, tisztviselők, állandó keresettel bíró személyekből tevődtek össze. Az első horgászcsoportok a vizek közelében, Gyomán, Békésen, Mezőberényben, Békéscsabán alakultak.  14 kilós ponty a Kettős Körösből 1939 1942 évben országos kísérlet történik a horgászatot összefogó Országos Horgász Szövetség létrehozására. A háború létrejötte későbbre halasztja a végleges, a mai MOHOSZ elődjének a megalakulását. Békés megyében az első horgász egyesület 1937ben alakult, Békéscsabai Sport Horgász Egyesület néven (az egyesület jelenleg is működik), majd a következő 1943ban Mezőberényben. A háború után sorra alakultak vagy újjáalakultak a horgászegyesületek. A MOHOSZ nyilvántartása szerint a következő sorrendben: 1. Békési Horgász Egyesület 1945. Az egyesületek érdekképviseletét, szakmai segítését közvetlenül a Magyar Országos Horgász Szövetség látta el. A nagy távolságok, a korabeli közlekedési viszonyok, a vizek éltető és speciális problémái fokozatosan kiérlelték annak igényét, hogy a nagyobb vízrendszereken alakuljanak meg a MOHOSZ területi szervei, az úgynevezett Területi Intéző Bizottságok.   Képek a Békési Horgász Egyesület alakuló közgyűléséről A területi megyei szövetség megalakulása, küzdelem az önálló vízkezelői jog megszerzéséért: Az 50-es évek végére, a 60-as évek elejére, a horgászegyesületek száma és tagsága stabil, lassú növekedést mutatott. A mezőgazdaságban végbemenő átalakulások és annak kihatásai miatt az állam a lakossági értelmezésben a halat fokozottabb mértékben vette figyelembe. Különböző tervek készültek a haltermelés növelésére, melynek keretében célként jelölik meg a halgazdaságok bővítését és rekonstrukcióját, a természetes vizeken működő halászok szövetkezetekbe szerveződését. Az állami politikát fokozatosan felvállaló halászok elnyerik a Körösök vízrendszerén is a halászati jogot. Az akkor még szervezetileg csak kiépülőben levő horgászegyesületek a Halászati Szövetséggel kerülnek “társviszonyba”. A halászati jogot csak a Halászati Szövetkezetektől szerzett, vásárolt területi engedélyek útján gyakorolhatták. Osztozni kellett a vizek halállományán. Az osztozkodás a vizeken, a halászati üzemtervek elvárásai, okkal, ok nélkül évekre meghatározták a halászhorgász viszonyt. 1954ben a Gyulai Dolgozók Horgász Egyesülete nyolc másik egyesülettel felhívást tett közzé a Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottságának létrehozására. A felhívás nyomán 1954. október 31én Gyomán megalakul a Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottsága, elnöke Benkő Gyula. Az országban kilencedikként alakuló Intéző Bizottság mintegy kétezer horgászt képviselt. Programjukban a Halászati Termelő Szövetkezettel való viszony javítását, az orvhalászat elleni szigorúbb fellépést, ivadékmentést és a horgászok számára kijelölt nyugalmi helyek védelmét jelölték meg. 1961. év:
Nő a Halászati Termelő Szövetkezetbe tömörülő halászok száma is, az anyagi érdekeltség mind több hal fogását teszi szükségessé, ebből adódóan továbbra is vita a hal, a vizekkel való gazdálkodás. A horgásztársadalom megbízhatóbb ellenőrzést, érdemibb beleszólást akart a HTSZ üzemtervébe. Újabb és újabb tárgyalásokra került sor, végül 1962. november 29én a megyei tanács mezőgazdasági osztályán a HTSZ és a MOHOSZ IB vezérkara között közös tanácskozásra került sor, hogy miként tehető egyértelműbbé a HTSZ, MOHOSZ közös ellenőrzés a gazdálkodási és halászati kérdésekben.   Horgászjegy 1946-ból A 70-es években felmerül, hogy a területi horgász szövetség jobb gazda lenne a Körösök vízrendszerén, amennyiben a halászati jog birtokosai lennének. A szövetség a lelkes aktívákon kívül nem rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyek akkor gazdaságilag, szakmailag és társadalmi támogatottságban szükségesek lettek volna. A vizek kérdése 1976-ra véglegesen lezárul. A szarvasi és békésszentandrási horgászok megkapják a Kákafoki holtágat átmenetileg vegyes hasznosításra. A horgászat társadalmi bázisának bővülése döntően a 70-es évek közepétől a 90-es évek végéig tart. Tizenöt év alatt majdnem megkétszereződik a taglétszám (15 000 fő). Az eddig döntően élővizek mellett alakuló egyesületeket követik azok, akik homokbányákra, bányagödrökre alakítanak horgász egyesületet. Az egyesületek száma háromszorosára nő, 59 lesz a megyében. halgazdálkodási bizottság A 70-es évek végétől fokozatosan megszerveződik az IB szakapparátusa. Függetlenített titkár, szervező, gazdaságvezető, halászmérnök segíti a testület munkáját. A 80-as évek elejétől létrejön az egységes szövetségi vízrendszer, az erre épülő intéző bizottság és a területi jegyrendszer.  1973 – Hosszúfokon fogott pontyok A kilencvenes évekre országosan megerősödtek a megyei intéző bizottságok. Az önálló gazdálkodásra törekvő megyék, így Békés is lazítani próbált azokon a kötöttségeken, amit a központi irányítás jelent. Szorgalmazza az önálló költségvetés bevezetését, a befizetési kötelezettségek csökkentését, a központi alapok igazságosabb elosztását, a gyámkodás megszüntetését. Megyénkben 1993. május 28án 59 egyesület küldöttje megalakítja a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségét. 1993. október 16-án országos kibővített választmányi ülésre kerül sor. A tanácskozás elfogadja az új alapszabályt. Kimondja, hogy megalakult a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), a területi szövetségek országos szövetsége.  Hármas Körös – 1990. Horgászvizsga bizonyítvány 1997ből A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségét megalakító tagegyesületek 1. Petőfi Horgász Egyesület – Csárdaszállás – Kertész Imre (elnök) A Békés Megyei Területi Szövetség választott testületeinek névsora (1954-1995) 1958. május – Békéscsaba – Körösmenti Horgász Egyesületek Bizottsága 1962. május 6. Békéscsaba – Körösmenti Horgász Egyesületek Területi Bizottsága 1968. május – Békéscsaba – Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottsága 1974. március 31. Békéscsaba Körösvidék Területi Bizottsága 1976. április 11. Békéscsaba – Békés Megyei Területi Bizottság 1977. április 30. Békéscsaba – Békés Megyei Területi Bizottság 1981. április Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága 1986. március 28. Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága 1990. május Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága 1993. április 24. Békéscsaba, Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége 1997. Békéscsaba, KHESZ 2002. április Békéscsaba, KHESZ 2007. április Békéscsaba, KHESZ |
Ugrás a lap tetejére
| Történelem | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
E rövid összeállítás a Szövetség történetéről az 50 éves a Magyar Horgász Szövetség – Tények és számok Békés megye horgászéletéből című könyvből, a Szövetség archívumából, valamint a Békési Horgász Egyesület fotógyűjteményéből a teljesség igénye nélkül készült. A Körösök és a Berettyó völgyében az itt élő emberek ősidők óta foglalkoztak halászattal. A szabályozatlan folyók vízrendszere gazdag volt halban, a halászokpákászok a sokféle eszköz mellett a hal horoggal történő zsákmányolását is alkalmazták, azaz a horgászatot. A két világháború között egyre több horgász látta szükségét, hogy szervezett körülmények között csoportosulva űzze kedvtelését. Ez azért vált szükségessé, mert az akkori vizeket bérleti rendszerben hasznosították. A költségek miatt célszerűnek látszott összefogni. Az első horgászcsoportok nagyobb vízszakaszok bérlésére jöttek létre. A közösen megváltott horgász bérleményt kedvezőbb áron szerezhették meg. A horgászat akkoriban sem volt olcsó szórakozás, kezdetben az így alakult horgászcsoportok tagjai többnyire iparosok, tisztviselők, állandó keresettel bíró személyekből tevődtek össze. Az első horgászcsoportok a vizek közelében, Gyomán, Békésen, Mezőberényben, Békéscsabán alakultak. 14 kilós ponty a Kettős Körösből 1939 1942 évben országos kísérlet történik a horgászatot összefogó Országos Horgász Szövetség létrehozására. A háború létrejötte későbbre halasztja a végleges, a mai MOHOSZ elődjének a megalakulását. Békés megyében az első horgász egyesület 1937ben alakult, Békéscsabai Sport Horgász Egyesület néven (az egyesület jelenleg is működik), majd a következő 1943ban Mezőberényben. A háború után sorra alakultak vagy újjáalakultak a horgászegyesületek. A MOHOSZ nyilvántartása szerint a következő sorrendben: 1. Békési Horgász Egyesület 1945. Az egyesületek érdekképviseletét, szakmai segítését közvetlenül a Magyar Országos Horgász Szövetség látta el. A nagy távolságok, a korabeli közlekedési viszonyok, a vizek éltető és speciális problémái fokozatosan kiérlelték annak igényét, hogy a nagyobb vízrendszereken alakuljanak meg a MOHOSZ területi szervei, az úgynevezett Területi Intéző Bizottságok. Képek a Békési Horgász Egyesület alakuló közgyűléséről A területi megyei szövetség megalakulása, küzdelem az önálló vízkezelői jog megszerzéséért: Az 50-es évek végére, a 60-as évek elejére, a horgászegyesületek száma és tagsága stabil, lassú növekedést mutatott. A mezőgazdaságban végbemenő átalakulások és annak kihatásai miatt az állam a lakossági értelmezésben a halat fokozottabb mértékben vette figyelembe. Különböző tervek készültek a haltermelés növelésére, melynek keretében célként jelölik meg a halgazdaságok bővítését és rekonstrukcióját, a természetes vizeken működő halászok szövetkezetekbe szerveződését. Az állami politikát fokozatosan felvállaló halászok elnyerik a Körösök vízrendszerén is a halászati jogot. Az akkor még szervezetileg csak kiépülőben levő horgászegyesületek a Halászati Szövetséggel kerülnek “társviszonyba”. A halászati jogot csak a Halászati Szövetkezetektől szerzett, vásárolt területi engedélyek útján gyakorolhatták. Osztozni kellett a vizek halállományán. Az osztozkodás a vizeken, a halászati üzemtervek elvárásai, okkal, ok nélkül évekre meghatározták a halászhorgász viszonyt. 1954ben a Gyulai Dolgozók Horgász Egyesülete nyolc másik egyesülettel felhívást tett közzé a Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottságának létrehozására. A felhívás nyomán 1954. október 31én Gyomán megalakul a Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottsága, elnöke Benkő Gyula. Az országban kilencedikként alakuló Intéző Bizottság mintegy kétezer horgászt képviselt. Programjukban a Halászati Termelő Szövetkezettel való viszony javítását, az orvhalászat elleni szigorúbb fellépést, ivadékmentést és a horgászok számára kijelölt nyugalmi helyek védelmét jelölték meg. 1961. év:
Nő a Halászati Termelő Szövetkezetbe tömörülő halászok száma is, az anyagi érdekeltség mind több hal fogását teszi szükségessé, ebből adódóan továbbra is vita a hal, a vizekkel való gazdálkodás. A horgásztársadalom megbízhatóbb ellenőrzést, érdemibb beleszólást akart a HTSZ üzemtervébe. Újabb és újabb tárgyalásokra került sor, végül 1962. november 29én a megyei tanács mezőgazdasági osztályán a HTSZ és a MOHOSZ IB vezérkara között közös tanácskozásra került sor, hogy miként tehető egyértelműbbé a HTSZ, MOHOSZ közös ellenőrzés a gazdálkodási és halászati kérdésekben. Horgászjegy 1946-ból A 70-es években felmerül, hogy a területi horgász szövetség jobb gazda lenne a Körösök vízrendszerén, amennyiben a halászati jog birtokosai lennének. A szövetség a lelkes aktívákon kívül nem rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyek akkor gazdaságilag, szakmailag és társadalmi támogatottságban szükségesek lettek volna. A vizek kérdése 1976-ra véglegesen lezárul. A szarvasi és békésszentandrási horgászok megkapják a Kákafoki holtágat átmenetileg vegyes hasznosításra. A horgászat társadalmi bázisának bővülése döntően a 70-es évek közepétől a 90-es évek végéig tart. Tizenöt év alatt majdnem megkétszereződik a taglétszám (15 000 fő). Az eddig döntően élővizek mellett alakuló egyesületeket követik azok, akik homokbányákra, bányagödrökre alakítanak horgász egyesületet. Az egyesületek száma háromszorosára nő, 59 lesz a megyében. halgazdálkodási bizottság A 70-es évek végétől fokozatosan megszerveződik az IB szakapparátusa. Függetlenített titkár, szervező, gazdaságvezető, halászmérnök segíti a testület munkáját. A 80-as évek elejétől létrejön az egységes szövetségi vízrendszer, az erre épülő intéző bizottság és a területi jegyrendszer. 1973 – Hosszúfokon fogott pontyok A kilencvenes évekre országosan megerősödtek a megyei intéző bizottságok. Az önálló gazdálkodásra törekvő megyék, így Békés is lazítani próbált azokon a kötöttségeken, amit a központi irányítás jelent. Szorgalmazza az önálló költségvetés bevezetését, a befizetési kötelezettségek csökkentését, a központi alapok igazságosabb elosztását, a gyámkodás megszüntetését. Megyénkben 1993. május 28án 59 egyesület küldöttje megalakítja a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségét. 1993. október 16-án országos kibővített választmányi ülésre kerül sor. A tanácskozás elfogadja az új alapszabályt. Kimondja, hogy megalakult a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), a területi szövetségek országos szövetsége. Hármas Körös – 1990. Horgászvizsga bizonyítvány 1997ből A Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségét megalakító tagegyesületek 1. Petőfi Horgász Egyesület – Csárdaszállás – Kertész Imre (elnök) A Békés Megyei Területi Szövetség választott testületeinek névsora (1954-1995) 1958. május – Békéscsaba – Körösmenti Horgász Egyesületek Bizottsága 1962. május 6. Békéscsaba – Körösmenti Horgász Egyesületek Területi Bizottsága 1968. május – Békéscsaba – Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottsága 1974. március 31. Békéscsaba Körösvidék Területi Bizottsága 1976. április 11. Békéscsaba – Békés Megyei Területi Bizottság 1977. április 30. Békéscsaba – Békés Megyei Területi Bizottság 1981. április Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága 1986. március 28. Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága 1990. május Békéscsaba, MOHOSZ Békés Megyei Intéző Bizottsága 1993. április 24. Békéscsaba, Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége 1997. Békéscsaba, KHESZ 2002. április Békéscsaba, KHESZ 2007. április Békéscsaba, KHESZ |