Ismét megjelent a kagylótutaj az Élővíz-csatornán

Két éve nyáron, a tájban idegenül mutató vízinövény tűnt fel Békéscsabán az Élővíz-csatornán. Ahogy teltek a hetek, a furcsa növény hihetetlen ütemben kezdett sokasodni, így aztán kénytelen-kelletlen egyre többen ismerkedtek meg egy sosem hallott, némileg mókás névvel: kagylótutaj.

Az invázió gócpontjának a Felső-körgáti („lencsési”) zsilip közvetlen alsó szakaszát lehetett lokalizálni, innen terjedt át rohamosan a belvárosi részekre. Nyár végre, ősz elejére az eredetileg Dél-Amerikában honos, de a világ trópusi területein általánosan elterjedt növény sok helyen már szőnyegként fedte a csatornát. A Zöld Csütörtök Természetvédő Kör kezdeményezésére, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének szerepvállalásával társadalmi akció keretében végül jelentős mennyiség került eltávolításra a vízterületről.


A 2013. évi kagylótutaj invázió

Idén ismét megjelent ez az invazív faj, most a Felső-körgáti zsilip feletti szakaszon tapasztalható a jelenléte. A helyzet ezúttal nem annyira drámai és a vegetációs időszak végének közeledte miatt valószínűleg nem is lesz az, de mint negatív előjelet mindenképpen figyelemmel kell kísérni. Ismét felmerül ugyanis a kérdés: hogyan kerül az Élővíz-csatornába egy idegenhonos növény?

A válasz nagy valószínűséggel – mint oly sokszor, most is – az ember közreműködésében keresendő. A kagylótutaj leginkább az akvarisztikában, a kiskertek tavi kultúrájában kedvelt és ismert egzotikus dísznövény, de úgy tűnik, némelyeknek a kertajtón kívüli meghonosítása is csábító vállalkozás.

Törpeharcsa, naphal, gyalogakác. Ezek a nevek sokat mondanak a horgásznak arról, hogy egy-egy tájidegen, inváziós növény vagy állatfaj megtelepedése, milyen csapást jelenthet az adott természeti környezetre. Kiirthatatlan jövevényfajokat, átalakuló ökoszisztémát, kiszoruló őshonos fajokat, egyes esetekben ökológiai katasztrófát.


Idén a Felső-körgáti zsilip feletti szakaszon bukkant fel a kagylótutaj

A hideg idő beköszöntével az Élővíz-csatornán jelenleg tenyésző kagylótutajok többsége vélhetően most is elpusztul majd, azonban a telet esetlegesen átvészelő példányok évről-évre felbukkanhatnak, rohamos terjeszkedésükkel újabb és újabb csatornaszakaszokat fertőzhetnek meg. Az Élővíz-csatornából kiszabadulva a Kettős- és a Hármas-Körösbe, vagy akár a Tiszába is bekerülhetnek, veszélybe sodorhatva a természetes vizeinkben honos életközösségeket.

Tájidegen, főként inváziós állat és növényfajokat ne telepítsünk a környezetbe annak beláthatatlan következményei miatt!

Ha többet szeretne megtudni a növényről és elterjedésének környezetre gyakorolt hatásairól, kattintson korábbi bejegyzésünkre.

http://www.khesz.hu/node/789

a Szerk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük