A Magyar Haltani Társaság hírösszeállításában olvasható az alábbi cikk: A Szegedi Vadaspark állatgondozója, Lévai József egy különös fejformájú ezüstkárászra figyelt fel 2010 őszén a gólyák etetésére érkezett friss halszállítmányban. Jobban szemügyre véve kiderült, hogy a halnak nincs szája. Alsó állkapcsának valamiféle tátogást imitáló mozgatására ugyan képes volt, de rés ilyenkor sem keletkezett nem létező ajkai között, mert a szájnyílás helyét vékony, rugalmas, hártyaszerű bőr fedte. Hogyan maradhatott életben, és hogyan érhetett el kb. tízdekás testtömeget egy száj nélküli hal? – fordult e-mailen továbbított kérdésével Lévai József a Magyar Haltani Társasághoz.
A Magyar Haltani Társaság hírösszeállításában olvasható az alábbi cikk: A Szegedi Vadaspark állatgondozója, Lévai József egy különös fejformájú ezüstkárászra figyelt fel 2010 őszén a gólyák etetésére érkezett friss halszállítmányban. Jobban szemügyre véve kiderült, hogy a halnak nincs szája. Alsó állkapcsának valamiféle tátogást imitáló mozgatására ugyan képes volt, de rés ilyenkor sem keletkezett nem létező ajkai között, mert a szájnyílás helyét vékony, rugalmas, hártyaszerű bőr fedte. Hogyan maradhatott életben, és hogyan érhetett el kb. tízdekás testtömeget egy száj nélküli hal? – fordult e-mailen továbbított kérdésével Lévai József a Magyar Haltani Társasághoz.
Az eset valóban különös, de a mellékelt fényképfelvétel alapján reális magyarázat adható rá. Halunk nyilvánvalóan a jobb oldali kopoltyúfedőjén látható nyíláson át vette fel a táplálékot. Ezt úgy érte el, hogy légzőizmainak megfeszítésével és alsó állkapcsának lefelé mozdításával megnövelte száj- és kopoltyúüregének térfogatát, miáltal abban vákuum keletkezett, s a hiányos kopoltyúfedő által szabadon hagyott résen keresztül beáramló vízzel a táplálék is megfelelő helyre került.
A kis torzszülött életrevalóságát mutatja: megtanulta, hogy társaival ellentétben neki nem függőleges testhelyzetben, hanem oldalára fekve kell megközelítenie a táplálékot, ráadásul túl kell úsznia rajta, hogy vákuumkeltéskor éppen a kiszemelt falat fölé kerüljön a táplálék felszippantására és légzővíz beáramlására egyaránt szolgáló rés. Az ellenben már kideríthetetlen, hogy ez a “pótszáj” fejlődési rendellenesség vagy sérülés következtében alakult-e ki, netán a kopoltyúfedő éveken át tartó “rendellenes használata” alakította ilyenné.
A cikk szerzője: Harka Ákos
Tovább az eredeti cikkhez: http://haltanitarsasag.uw.hu/hirek_hu.php
A száj nélküli ezüstkárász (Endrédi Lajos felvétele)