Gomolygó tömegekben rajzott idén a kérész

Az elmúlt évekhez képest kitűnő kérészrepülés zajlott le az elmúlt héten a Körösökön. A meleg időnek és a kedvező feltételeknek köszönhetően az esti órákban napokon keresztül felhőkben gomolyogtak a násztáncukat járó törékeny rovarok.

Az elmúlt évekhez képest kitűnő kérészrepülés zajlott le az elmúlt héten a Körösökön. A meleg időnek és a kedvező feltételeknek köszönhetően az esti órákban napokon keresztül felhőkben gomolyogtak a násztáncukat járó törékeny rovarok.

A legnagyobb kérészfaj az agyagos medrű, lassú folyású folyókban egész Európában elterjedt. A folyószabályozások és a szennyezések jelentősen visszaszorítottak és megritkították, azonban a Tiszában és mellékfolyóiban (Körösök) szerencsére még mindig tömeges. Kisebb számban fellelhető még a Dunában, a Rábán sőt a Sióban is. Június hónapban rajzik. A kérészek kivétel nélkül a vízben fejlődnek, s mivel gyenge repülők, legtöbbször a víz közelében tartózkodnak. A lárváik csak oxigéndús vízben élnek meg, ezért a fajok túlnyomó többsége folyóvízben fejlődik. A lárváik teste hasonlít a kifejlett állatéhoz, így csak szárnyaik hiányzanak, de megtaláljuk rajtuk a szárnyhüvelyeket. Nagyobb részük ragadozó. A lárvák többnyire a kövek között élnek, fejlődésük 1-3 évig tart. A fejlődés befejeztével a víz színén vagy a kiálló köveken vedléssel alakulnak át. Az imágótól csak szárnya szürkés vagy zavaros színével és fejletlen ivarszervével tér el. A vedlés befejezése után a szubimágók a víz körüli fákra, növényzetre repülnek. Itt fajonként eltérően, azonnal, 1-2 óra vagy 1-2 nap alatt alakulnak újabb vedléssel imágóvá. Az imágó rendszerint a délutáni vagy kora esti órákban nászrepülést végez. A víz fölött fel-le táncolva a levegőben lesik a hímek rajokban a nőstényeket, majd a levegőben párosodnak. A nőstény párzás után, repülés közben potrohát vízbe merítve rakja le petecsomóit. Többnyire a petékből kikelő lárvák telelnek át. Európában 14 családban mintegy 60 fajuk él.

A kérész védett, eszmei értéke 2000 forint, így horgász halcsaliként felhasználása és az elpusztult példányok begyűjtése is tilos.

Cikk és képek: Simon Ferenc


(Kérészek a Fekete-Körösön)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük