Levélben kérte Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől a Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége a tervezett, szokásosnál nagyobb mértékű téli vízszintcsökkentésre vonatkozó döntés felülvizsgálatát, mivel az természeti károsodással, halpusztulással fenyeget Az 5.000 horgászt tömörítő szövetség azért fordult a vízügyi tevékenységet is felügyelő miniszterhez, mert két helyi önkormányzat és egy kikötő kérésére a KÖTIVIZIG a szokásos téli vízszintet három hét időtartamra még 50 cm-el kívánja apasztani. A horgászoknál az verte ki a biztosítékot, hogy az egyik szabadstandon magánberuházásban létesítendő csúszda alapozása, partszakasztisztítás, hordalék, iszap illetve kagylóhéj eltávolítás, káros vízi növényzet irtása miatt kértek az érintettek alacsonyabb vízszintet. (Cikk forrása: Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége – http://www.tthesz.hu)
A horgászok szerint több technológia ismert, amellyel a csúszdaalapozás elvégezhető magasabb vízszintnél is, ráadásul csak az alapozás költsége emelkedik csekély mértékben. A helyi pecások az értelmetlen munkavégzés, oktalan károkozás mintapéldájának tartják, hogy a strand területéről hordalékot, iszapot, kagylót akarnak eltávolítani a kért alacsony vízszintnél. A tavaszi áradás ugyanis rendszeresen elönti az árteret, hordalékot, iszapot, kagylóhéjat lerakva. A kagylók napi 7-12 métert megtéve megakadályozhatatlanul visszatérnek a strand területére. A helyi viszonyok ismeretének teljes hiányára utal, hogy novemberben vízi- és aljnövényzet kívánnak irtani, erre az időszakra ugyanis a vízi vegetáció már lerohad. A vízügy legutóbb 2007-ben csökkentette hasonló mértékben a téli vízszintet, azonban az azóta bekövetkezett meder feliszapolódásról nem rendelkezik adatokkal és olyan szoftverekkel sem, amellyel modellezni lehetne ezt a káros folyamatot. Ezt a vízügyi igazgató az egyeztetés során elismerte. Ennek hiányában nem lehet megalapozott, felelős döntést hozni a szokásostól jelentősebb vízszintcsökkentésről. A horgászok, akik jelentős számban naponta közlekednek, horgásznak a tavon tapasztalati úton ismerték meg a feliszapolódás mértékét, amely elkeserítő!
A tervezett vízszintcsökkentés a Valki-, Poroszlói- és Sarudi-medencét fokozottan fogja súlytani. A Tisza-tó medre nem egy vízszintes, sík terület, ezért a jelenleg is meglévő és átjárható hordalékkúpok/küszöbök egy maghatározott vízszint elérése után lezárják a telelőhelyre vezető vándorlási útvonalakat, a halak így csapdába kerülnek. Az iszapból nagy mennyiségű bomlástermék szabadul fel oxigént vonva el a vízből, ami tovább gyorsíthatja a pusztulási folyamatot. Amennyiben a tervezett időszakban még fagyni is fog, jégréteg alakulhat ki, amely azt is lehetetlenné teszi, hogy az ottrekedt halak a légköri oxigént hasznosíthassák (pipáljanak). A Tisza-tó medrében lerakódott iszapréteg miatt a területek túlnyomó része még gyalogosan sem lesz megközelíthető, ezért érdemi halmentésre nem lehet számítani.
A Tisza-tóban számos olyan védett – jelölő – halfaj él, amelyek nem hagyják el az életterüket, ezért egy ilyen vízszintcsökkentés esetén elpusztulnak. Így különösen a réti csík, vágó csík (eszmei értékük 10.000 Ft/db) halfajonkénti több tízezres állományából sok ezer egyed pusztulhat el, jelentős, több tízmillió forintos természetvédelmi kárt és kedvezőtlen megítélést okozva. A nagy testű őshonos halak állományában is igen jelentős, több tízmillió forintos kár keletkezhet, ami szinte pótolhatatlan veszteséget jelent. Ilyen méretűvé a halak fajtától függően minimum 5-10 év alatt fejlődnek. Egy ilyen esemény bekövetkezése a horgászturizmust évekre visszavetheti.
A Tisza-tó Natura 2000-es és részben ramsari terület, megőrzésére az állam kötelezettséget vállalt. A Tisza-tavi HESZ a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. (2013. szeptember 1-től hatályos) törvény 3, 5, 7. §-sai alapján kérte a minisztertől a vízügyi döntés felülvizsgálatát. A Tisza-tavi Szövetség levélben hívta fel a horgász szövetségeket, horgászokat arra, hogy a miniszter részére történő protestáló levél megküldésével támogassák a rekordszintű vízszintcsökkentés elleni tiltakozásukat.
A témáról részletesebben a http://www.tthesz.hu/cikkek/2013.10.28.html honlapon lehet tájékozódni.
Kép: KHESZ Szerk.