Hosszas előkészítő munka, a témával kapcsolatban két parlamenti nyílt nap és széles körű egyeztetéseket követően 2013. szeptember 1-én hatályba lépett a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. CII. törvény. A jogszabály harmadik paragrafusa kimondja: „Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani”. A halgazdálkodási vízterületek hasznosítási ciklusának egyre közeledő lejártával, a nagyobb állami tulajdonú, bérleti jogviszony alapján hasznosított vizek következő pályáztatásának kapujában igen bíztató a horgászoknak az ötödik paragrafus, mely kimondja: „a halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben. A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.” A törvény első végrehajtási utasítása hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben. A halgazdálkodási vízterületek kezelői részére adott előzetes szakmai útmutatásként a VM már több lényeges részletet megjelentetett.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény első végrehajtási utasításában hangsúlyosabb lesz az őshonos halállomány védelme, ami többek között megnyilvánul egy-egy halgazdálkodási vízterület szaporodóképes halállományának téli menedékét biztosító vermelő helyek és a megfelelő ivadék utánpótlást elősegítő ívó helyek kíméleti területté nyilváníthatóságában és védelmében, a halmentési kötelezettség előírásában, továbbá a halfajokra vonatkozó mérethatárok és fajlagos tilalmi időszakok racionalizáltabb szabályozásában.
Újdonság, hogy több, az eddig horgásznyelven „egyéb”, a fogásokban csak összsúlykorlátozással szabályozott halfajt tilalmi idő és méretkorlátozás fog védeni. Ilyen a domolykó és a garda, még a szaporodás biológai szempontok szerint a természetes élőhelyekhez jobban igazodó ívási időszak lett megállapítva a jászkeszeg, a szilvaorrú keszeg, a paduc és a márna fajokra. A melegebb vízhőmérsékletnél szaporodó harcsával azonos tilalmi időt kapott a compó, még hat hónap tilalmi idő védi immár a sebes pisztrángot.
Méretkorlátozások tekintetében – az 1998-ban hatályba lépett vhr-ben még méretkorlátozással nem szabályozott halfajok közül – legalább 20 cm-től lesz kifogható a jászkeszeg, szilvaorrú keszeg, garda, paduc, 25 cm-től a domolykó, a compó, a menyhal. A horgászok körében folyami, leső, vagy szürke néven is ismert harcsa fogási korlátja 50 cm-ről 60-ra lesz emelve.
A köznyelven “nemes” halaknak nevezett, újabb definíció szerint napi darabszám-korlátozással is szabályozott halak közé lett besorolva a compó és a menyhal is.
Nem változnak a napi darabszám-korlátozások, így továbbra is megtartható egy fajba tartozó őshonos darabszám-korlátozás alá eső halakból napi három darab, összesen öt darab, az összsúlykorlátozással szabályozott halfajokból pedig napi 10 kg.
Természetesen – mint ahogy a gyakorlat Békés megyében is mutatja – a vízkezelők a fenti keretszabályoknál szigorúbbakat is meghatározhatnak, így egy-egy idegennek számító vízen célszerű a jegyváltás előtt, de utána mindenképpen tájékozódni a speciális helyi horgászrendi szabályokról.
Állatvédelmi szempontból fontos megemlíteni, hogy a 30 cm-t meghaladó halat a vízpartról elszállítani kizárólag kíméletesen leölve szabad, az annál kisebbek is kizárólag akkor vihetőek élve, ha az arra megfelelő eszközben, vízben szállítva biztosítjuk a megfelelő oldott oxigéntartalmú vizet.
Pontosan definiálja a törvény a gereblyézés fogalmát, a végrehajtási utasítás pedig tiltja a kívülről (külső testfelület útján) horogra akadt hal megtartását. Fontos momentum, hogy a szonár használata a vermelő halállományok védelmében november1 és március 15 között tiltott lesz.
Magyar név |
Fajlagos tilalmi időszak |
Kifogható halak mérettartománya |
Naponta kifogható maximális darabszám |
domolykó |
04.15-05.31. |
legalább 25 cm |
|
jászkeszeg |
04.15-05.31. |
legalább 20 cm |
|
szilvaorrú keszeg |
04.15-05.31. |
legalább 20 cm |
|
garda |
04.15-05.31. |
legalább 20 cm |
|
paduc |
04.15-05.31. |
legalább 20 cm |
|
márna |
04.15-05.31. |
legalább 40 cm |
3 darab |
ponty |
05.02-05.31. |
legalább 30 cm |
3 darab |
balin |
03.01-04.30. |
legalább 40 cm |
3 darab |
compó |
05.02-06.15. |
legalább 25 cm |
3 darab |
harcsa |
05.02-06.15. |
legalább 60 cm, fajlagos tilalmi időszakban legalább 100 cm |
3 darab |
csuka |
02.01-03.31. |
legalább 40 cm |
3 darab |
sebes pisztráng |
10.01-03.31. |
legalább 22 cm |
3 darab |
menyhal |
– |
legalább 25 cm |
3 darab |
sügér |
03.01-04.30. |
– |
|
fogassüllő |
03.01-04.30. |
legalább 30 cm |
3 darab |
kősüllő |
03.01-04.30. |
legalább 25 cm |
3 darab |
Bővebb és racionalizáltabb lett a táblázat
A KHESZ a kezelésében lévő vízterületeken a továbbra is tartja magát – a fenti új szabályzás miatt – a vhr. hatályba lépésével az „Abramidék” (dévérkeszeg, laposkeszeg, bagolykeszeg, karika keszeg) mellet a sügérrel már csak öt fajra csökkent, 2010-ben bevezetett 15 cm-es méretkorlátozáshoz.”
Cikk: KHESZ