Vörösre változott a Holt-Körös vize Szarvason – moszatpáfrány invázió

Szarvas lakossága megdöbbenve tapasztalja az utóbbi napokban, hogy a Holt-Körös vizén összefüggő, vöröslő hínármezők úsznak – írja december 12-én megjelent cikkében a greenfo.hu. A jelenséget egy amerikai eredetű vízinövény, a moszatpáfrány (Azolla filiculoides) inváziója okozza, amely ősszel vörösre színeződik. A faj mintegy 50 éve került Szarvasra, az Öntözési Kutatóintézet Galambosi Rizstelepére, ahol zöldtrágyaként való felhasználásával kísérleteztek. A rizstelepről kiszabadulva a növény megtelepedett a holtágban és a Hármas-Körös árterében is. Aggodalomra ad okot, hogy a moszatpáfrány levelében olyan kékalgák élnek, melyek képesek a levegő nitrogénjét megkötni, és ezzel komoly vízminőség romlást okozni. A moszatpáfrány decemberi inváziója meglepő, hiszen egy szubtrópusi fajról van szó. Robbanásszerű elszaporodásának egyik feltételezhető oka a 2013-as rendkívül enyhe tél lehet, amikor is nagy számban élte túl a telet ez az egyébként fagyérzékeny növény – tájékoztatta a greenfot Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens ( Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Tessedik Campus Szarvas)

Dr. Jakab Gusztávtól december 13-án elmondta: – úgy tűniknik sikerült megfejteni a december közepi invázió titkát. A vízügyesek szerint a környező belvízelvezető csatornákból került be a holtágba ilyen mennyiségben a növény. A szarvasi Holt-Körös a térség legnagyobb belvízbefogadója. Ez hihető, habár nem tudom a környező csatornákban milyen gyakori a faj. De az biztos, hogy a rendkívüli belvízhelyzettel alakult ki ez a látványos invázió – hiszen a vízszint hirtelen emelkedésével jelent meg az összefüggő mező. A probléma így is adott, mert a helyzet további környezeti károkat okozhat. December 14-én Közben a probléma megoldódni látszik. A holtág üzemeltetője megemelte a vízszintet, átöblítette a holtágat. Az összefüggő hínármező eltűnt a városból. Foltokban még van, de az talán nem fog gondot okozni. Kérdés, hogy kiürült-e az egész holtágból, mert van egy olyan ág, hol áll a víz egy hídépítés miatt. Igazából ez az építkezés volt az egyik oka az alacsony vízszintnek.

A témával kapcsolatban érdekes felidézni egy 2007 január 24.-i MTI hírt:
Sem a moszatpáfrány, sem a békalencsefajok inváziójától nem kell tartani a Balatonban – hangsúlyozza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-hez eljuttatott közleményében.  A nyilatkozatot annak kapcsán adta ki az MTA, hogy a napokban a magyar sajtóban felröppent egy hír, miszerint egy szubtrópusi vízinövény tömeges elszaporodása veszélyezteti a Balatont.  A hír azután kapott szárnyra, hogy egy keszthelyi strand szomszédságában, egy kis csatorna vízfelületét két-háromszáz méteren a felszínen úszó vízinövény sűrű, vöröses színű rétege borította – emlékeztet az Akadémia közleménye.

Ez az 1-2 centiméteres moszatpáfrány (Azolla filiculoides) Magyarországon meglehetősen ritka. Eddig mindössze két területen, Gemencen és Szarvason fordult elő, de a kilencvenes években a Kis-Balatonban és a Zala folyóban is megjelent. Melegkedvelő növény, ezért állományai nyáron és kora ősszel fejlődnek ki, de késő ősszel és a tél elején is fennmaradnak, jég alatt is megfigyelték vöröslő állományát. Nem kétséges, hogy az idei enyhe időjárás kedvező számára – mutat rá a dokumentum.


(Moszatpáfrány – Azolla filiculoides)

Vörösre változott a Holt-Körös vize Szarvason – írja a greenfo.hu. Ez a növény – a békalencséhez, valamint a rucaörömhöz hasonlóan – képes nagy vízfelületeket beborítani, és valóban károsíthatja annak élővilágát. Gátolja ugyanis a fény behatolását a vízbe, lehetetlenné teszi a vízben lebegő algák és az alámerült hínárok fotoszintézisét, ami gyakran oxigénhiányhoz, és következésképpen halpusztuláshoz vezet.  Ez a jelenség azonban csak hullámzás- és áramlásmentes vízben tud kialakulni, ezért sem a moszatpáfrány sem a békalencse inváziójától nem kell tartani a Balatonban, még akkor sem, ha besodródnak a tóba, mivel ott nem képesek élni és szaporodni – hangsúlyozza az Akadémia közleménye.

A dokumentum ugyanakkor kitér egy szokatlan jelenségre is. Mint írja, a Keszthelyi-medencében egészen különös, tudományos szempontból is rendkívül figyelemreméltó jelenséget tapasztaltak.  Itt a lebegő algák tömegének túlnyomó részét egy bakteriális méretű, pálcikaformájú, 5-10 mikrométer hosszú és 1 mikrométer átmérőjű egysejtű zöldalga alkotta: egy köbcentiméter vízben félmillió volt ebből a tudomány számára ismeretlen parányi algából. A kutatók azonnal hozzáláttak e szervezet részletes és beható tanulmányozásához – tér ki a különleges jelenségre az MTA közleménye.

Cikk forrása: greenfo.hu – http://www.greenfo.hu/hirek/2014/12/12/moszatpafrany-invazio-szarvason
Képek: Dr. Jakab Gusztáv

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük